Brünnhilde szikláján

Valló világ

2005/02/16

:-) Szépjóreggelt!
Ilyenkor látszik, hogy milyen embertelen építkezésűek a nagyvárosok: sehol egy kis szabad terület, ahova legalább a havat lapátolni lehetne.
Aki letolja a havat, az csak az útra tolhatja, mert nincs egy kis füves szegély a járdák és az úttest között. Az útra viszont nem tolhatja, mert egyrészt veszélyes, másrészt meg rögtön az út szélén ott parkolnak az autók.
Úgyhogy inkább hagyják a havat a járdán.
Majd elolvad.
Nem is lenne szabad így építkezni, hogy úttest, padka, járda, házfal és köztük sehol egy zsebkendőnyi fű vagy akár csak csupasz föld, hogy legalább a nedvességet elszívja. Itt élünk egy kibetonozott teknő közepében és fuldoklunk egy pár csepp esőtől vagy pár centi hótól is.
uhh.

(olyan vagyok, mint akit agyonvertek, kezem-lábam sajog. Mondjuk, én még jobban viselem, a barátnőm migrénes. Influenzajárvány közeleg, tessenek elővenni a C-vitaminos üvegcséket és erősíteni azt az immunrendszert!)

Kávészünet vége