:-) Szépjóestét!
Teljesen kimerített az elmúlt két nap. A mandzsetta feltörte a hónaljam, hiába
volt rajtam póló. Aludni sem tudtam, hisz húsz percenként pumpált a
vérnyomásmérő. Ráadásul egy kis óvodás uzsonnás táskában a nyakamba
volt akasztva egy szerkentyű; minikompresszor, vérnyomásmérő és
miniszámítógép egyben. Ahányszor megmozdultam, annyiszor riadtam fel
arra, hogy vagy alámszorult a kütyü, vagy a nyakamra tekeredett a szijja,
vagy lecsúszni készül a mandzsetta. Ha pedig végre elaludtam, akkor
azonnal dorombolni kezdett a masina és már éreztem is, hogy szorítja a
karom a mandzsetta.
Nna, végre megszabadultam tőle, de most legalább 10 órát akarok aludni.

Azért volt a dolognak humoros oldala is. A barátném, akit tegnap
meglátogattam a Bródy Sándor utcában lakik és én éppen az Olasz
Kultúrintézet előtt mentem el. Nyitva volt a kapu, gondoltam beugrom, hátha
sikerülne jegyet szereznem az Újévi Koncertjükre (nem kell ciccegni, nem
vagyok sznob, de egyszer az életben azért szeretnék élőben is ott lenni egy
ilyen újévi koncerten). Persze, ez nem jövőre fog megtörténni, mert amikor
megláttam a kapu mögötti biztonsági átjárót, visszahőköltem. Egyáltalán nem
hiányzott nekem, hogy valami fémkereső vijjogni kezdjen és a motozásnál
előkerüljön a nyakamból ez a rejtélyes szerkezet, amit egy beijedt biztonsági
őr akár detonátornak is nézhet.
Úgyhogy Újévi Koncert program elhalasztva, hacsak valakitő nem kapok rá
jegyet karácsonyra. Mondjuk, erősen elcsodálkoznék ha megörténne.

Délután aztán az egyik barátnőmmel egymást támogatva, közös
bevásárlókocsival bejártuk az egyik óriási hipermarketet és megejtettük az
idei év utolsó vásárlását. Nekem legalábbis az idén már nem kell boltba
menni, legfeljebb a piacra kutyakajáért és gyümölcsért.

Van egy különleges zsákmányom is; megvettem a jövő évi húsvéti
ajándékokat :-D
Bezonyisten!!!!
Volt egy sor polc, ahol minden 250 ft volt. Egyik áru nagyobb baromság mint
a másik, gipsz képkeretek, csónak alakú szalvétatartók, ilyesmi. Teljesen
véletlenül mentünk arra .... azaz nem véletlenül, mert a tömeget akartuk
kikerülni. És mit láttam meg, na mit??
Csinos, fehérre antikolt kis kerámia kaspókat, az elején ragasztott
szénacsomón ül egy kerámia tyúkocska a kerámia tojásokon :-)))
Bezonyisten!!
Hogy ebből karácsony előtt miért szereztek be egy egész gondolára valót azt
nem tudom -bár azt el tudom képzelni, hogy a beszerző azóta már nem
dolgozik a cégnél-, de én azonnal vettem belőle hármat :-)) 250 Ft-ért????
naná, még többet is vettem volna, ha nem féltem volna, hogy összetöröm.
Februárban vágok néhány korallvirág hajtást, legyökereztetem, pici kis
cserépbe ültetem és a tyúkanyós kis kaspóba téve tökéletes húsvéti
ajándékot adok a néninek, aki besegít a takarításba és még egy barátnőmnek,
akinek elég csapnivaló ízlése van és rajong mindenért amin cica, kutya,
kiscsibe, kisliba, kistigris és hasonló állatka van. Az utolsót megtartom
magamnak, mert bár nekem kiváló ízlésem van, de karácsony és húsvét
környékén azért szeretek egy-két édi-bédi, semmire-se-jó, giccses dolgot
látni magam körül - feltéve persze, hogy nincsenek aranyozva.