Szépjónapot!
Amíg készül a cukkinis mártásom, addig elmesélem, hogyan is kell eltenni kovászos uborkát télire.
A téli kovászos uborkát ugyanúgy kezdjük készíteni mint a nyárit - egyetlen különbséggel: ha konzerválni akarjuk, akkor pont kétszer annyi lével öntsük fel mintha frissen akarnánk megenni. És érdemes apróbb uborkákat vásárolni, mert csak akkora üvegekbe rakjuk el amit egyszerre megeszünk - felbontás után ugyanis pár napon belül el kell fogyasztani a kovászos uborka konzervet. A kisebb üvegekbe pedig apróbb uborka való, egyszerűen a jobb helykihasználás miatt.
Szóval ha el akarjuk rakni, akkor apróbb uborkák, kétszer annyi lé és pár szál extra kapor, továbbá üvegenként egy-egy csipet nátrium-benzoát legyen kéznél.

Teljesen hagyományos módon készítjük az uborkát, kaporral, aki szereti az fokhagymával és/vagy tormával berakni a nagy üvegekbe (ha nincs, akkor megsúgom, hogy uborkát nagy levesesfazékban is lehet savanyítani) felünteni langyosra hűlt sós vízzel és a tetejére rakni a pirított rozskenyeret, majd az egész cuccost lefedni és kirakni a napra.
A télire szánt kovászost kicsit hamarabb be kell venni a melegről, ne érjen teljesen meg. Ez azt jelenti, hogy ha megkóstoljuk, van még némi "zöld" íze.
Kiszedjük az üvegből, leöblítjük és azonnal szorosan egymás mellé beleállítgathatjuk a tisztára mosott literes vagy hét decis befőttesüvegekbe. Én szoktam még pár szelet fokhagymát és friss kaporszárakat dugdosni közéjük, de én kapor-fetisiszta vagyok. Arra kell csak vigyázni hogy gondosan öblítsük le az uborkákat, ne maradjon rajtuk kenyérmaradék vagy egyéb szmötyi. Az uborkásüvegeket azonnal tegyük hűtőbe!!
A dupla mennyiségű lét sűrű szövésű textilen átszűrjük és azt is betesszük a hűtőbe. (csak jótanácsnak mondom, ez a processzus másfél-két napig tart, úgy készüljünk, hogy legyen hely a hűtőnkben. Ez kellemetlen, de enélkül nem megy.) 8-10 órát áll a lé a hűtőben, akkor kivesszük és lassan, óvatosan áttöltjük egy másik edénybe úgy, hogy az aljára leülepedett fehér szmötyi megmaradjon. Ezért kell dupla mennyiségű lével készíteni, mert ezt az ülepítést 3-4-szer kell megcsinálni amig teljesen letisztul a lé, tehát minden áttöltésnél marad 2-3-4 deci szmötyi, azt ki kell önteni.

Amikor már tiszta a lé, akkor literenként egy késhegynyi nátrium-benzoáttal felforraljuk és ha kezelhető hőmérsékletűre hűlt, rátöltjük az uborkára. Előtte persze kivesszük a hűtőből, nehogy valaki a jéghideg üvegekbe töltse a forró uborkalét mert akkor bizony elcsattan az üveg!
Szóval rátöltjük tartósítószeres lét az uborkára. Én szoktam rásimítani az üveg szájára egy réteg celofánt, arra még szórok egy csipet tartósítószert és csak utána csavarom rá a kupakot. Ez csak az én heppem, nem kötelező!
Kész.
Illetve, jótanácsnak mondom, hogy pár napig tartsuk a kovászost szem előtt és érdemes az üvegeket egy-egy kistányérra tenni.
Ugyanis átlag midnen harmadik üveg nem sikerül, az uborka 'felforr', tehát pezsegni kezd és a lé kifut. Ha ez a kamrában történik, az baj. Ha a konyhapulton, egy tányérba, hát akkor istenkém, nem sikerült, azt az üveget fel kell bontani és meg lehet enni.

A téli kovászos uborka macerás munka, tényleg sok vele a pepecselés de megéri, mert mondjuk karácsonykor felbontani egy üveg kovászos uborkát hm, nyamm, nagyon-nagyon finom. Az elismerő pillantásokat bezsebelni pedig khm, khm..., szóval az sem utolsó érzés.
És még valamit: tudom, hogy a piacokon a savanyúságosoknál télen is lehet kovászos uborkát kapni. De az egyrészt nem kovászos, hanem tejszavval savanyított uborka, másrészt pedig se fokhagyma, se torma, se elég kapor nincs benne.
Nno.
Szóval mondom, megéri a bajlódást.