:-) Szépjóestét!
Ez az ötödik nap, kicsit kótyagos vagyok és aluszékony. Nem csak szundikálok hanem mélyen, álomtalanul alszom 10-12 órákat. Igaz, előtte 2-3 órát kirándulunk, élvezem ezt a tavaszias telet. Írni viszont nem nagyon tudok, hogy őszinte legyek gondolkozni se. Viszont jó ez így, erre van a szabadság.

Más:
tegnap beültem a Parfüm: Egy gyilkos történetére.
Nem igazán szeretem a thrillereket, ezt is csak Dustin Hoffmann kedvéért néztem meg, gondoltam, valami trutymóhoz mégsem adná a nevét.
Hát, mit ne mondjak, tényleg nem adta - nagyon jó film a Parfüm.
Borzongató, kétségtelenül vannak benne jelenetek amikor az ember kapaszkodik a szék karfájába, vannak benne holttestek és undorító képsorok is, de teljesen a jóízlés határain belül mozog és semmi szörnyűség nincs benne ami öncélú lenne. Izgalmas a történet és még a narrátoros -vagy hogy a csudába hívják az ilyet- történetmesélés is jó. Egyáltalán, az egész film nagyon rendben van.
Kitűnő a fogatókönyv, jók a színészek, feszes a történet, kidolgozottak és hitelesek a jellemek és nagyon szép a fényképezés. Ez az egyik legnagyobb erénye a filmnek, hogy láthatóvá tette az illatokat. Ezért lehet neki megbocsátani azt a néhány gyomorforgató képsort - bár ehhez tessenek hozzáadni, hogy az én 5 napos böjtben meggyötört gyomromról van szó, szóval lehet, hogy másoknak meg sem kottyan az a néhány kukacrágta máj vagy halbelsőség képe. Ezek kellenek is, egyrészt az ellenpontozás miatt, másrészt mert mondom, ez a film tényleg olyan, amiről azt mondják hogy "színes-szagos-szélesvásznú". Én legalábbis el tudtam közben képzelni az érett szilva és a levendulaföld illatát is.
Hazafelé jövet azért kifejezetten örültem annak, hogy nem vagyok már szép, fiatal, vörös hajú nő.