:-) Szépjóreggelt!
A nap egyáltalán nem indult ilyen vigyorgósan, egyrészt, mert hajnalban sikerült fél liter spenótlevest beborítanom a hűtőszekrénybe, másrészt, nem hagy nyugodni a megvert és megkínozott újságírónő esete. Nekem a délután négy óra a lehető legrosszabb időpont, mert vagy olynakor indulok dolgozni, vagy olyankor indulok hazafelé a munkából.
Most úgy fogom csinálni, hogy addigra a János Kórháznál lehessek. Színházi ruhában mert este hétkor Turandot, de majd kitalálok valamit, vgy viszek ruhát és átöltözöm a színházban.
Nem vagyok egy tüntetésekre járó fajta, tömegiszonyom is van, ha elsodor a tömeg, pánikba esni is hajlamos vagyok.
De most ott kell lenni, kérek mindenkit, aki teheti, szánjon rá a vasárnap délutánjából egy órát, mert olyan nincs, hogy egy oylan tényfeltáró újságírót mint Kármán Irén megkínozzanak. Nem egy paparazziról van szó, akit valami second-hand celebriti orrbavágott, hanem olyan újságíróról, aki bátran, megalkuvások nélkül végezte a munkáját és kereste az igazságot olyan ügyekben, amiket a nyomozati szervektől a bíróságokon át a politikusokig mindenki el akar kenni.
Ha valamenyire élhetőnek akarjuk tudni az országunkat, ezt nem lehet hagyni. Ha valamennyire polgárok akarunk maradni, félre kell tenni mindent és tüntetni Kármán Irénért.
Mert nem attól vagyunk polgárok és nem attól élünk jólétben, hogy vasárnap színházba mehetünk vagy 150 féle kenyér közül válogathatunk, hanem attól, hogy kimondhatjuk az igazságot, bárkinek is ütközzön az érdekeibe. Ha nem mi, mert nem ismerjük, vagy félünk kimondani, akkor mondhassák ki helyettünk mások.
délután négykor találkozzunk a János Kórháznál!

további infók: olajosok.nolblog.hu