Uhh.
Kilélegez ... belélegez ... ki .... be.....

A multkor már megállapítottam, hogy minden munkahelyen van legalább egy fejhangon rikácsoló kolléga.
Nos, a jelek szerint minden könyvtárban is van.
Most éppen valami műszaki zsenit oktat ki a fénymásoló használatára, egy lidércnyomás, egy emelettel följebb, az étteremben is hallani lehet a hangját, az előbb ott voltam. És ez még a jobbik eset, a telefonba még hangosabban szokott rikoltozni. Van itt vagy nyolc könyvtáros, egyiket sem szoktam hallani, amikor sürgeti a könyvek visszahozását vagy bármit csinál. Ez a vén riba idős hölgy még azt is hangosan számolja ki, hogy ha egy oldal másolása 10 ft, akkor 16 oldalé 160. A szomszéd utcában is hallják, ráadásul a srácot hívta már andorkámnak, jajhátmaganemandor?-nak, andráskámnak, andráskedvesnek, andriskának. A fickó azért elég jól bírja a gyűrődést, én már közel állok ahhoz, hogy kiugorjak az ablakon.
Nem merem megkérdezni, hogy mikor jár le a műszakja de remélem hogy hamarosan, mert mindnyájan részmunkaidőben dolgoznak.