Brünnhilde szikláján

Valló világ

2007/11/06

Hát aludni ma aztán végképp nem fogok tudni.
Megkaptam a konzulensi véleményt.
Az, hogy dícséri a logikus felépítést, az informatikai tartalmat , a rajzokat meg a külalakot, az egy dolog, az csak gép elé ülés és kitartás meg türelem (és persze konzulensi jóindulat) kérdése.
Hanem, tessenek csak jól odafigyelni erre a mondatra:

"...az ezen dolgozat segítségével kiválasztott informatikai megoldás azon kevesek egyike lesz, ahol a megvalósított program adatmodellje éppen a szükséges adatfeldolgozási folyamatokat fogja leképezni."


Nnaahogyteccik???

Mert nekem rettenetesen.
Ilyet azért már csak nem ír azért, mert kedves akar lenni vagy lelkiismeretfurdalása van az elveszített másfél hónap miatt.
Nem tehetek róla, bőgök mint egy szaros gyerek, abbahagyni sem tudom.

Holnap délelőtt könyvkötő, délután kezdhetem kidolgozni a rühös 90 tételem, mert ilyen véleménnyel a szakdolgozatban nem lesz elég csak a tételcímeket tudni.

14 Comments:

  • At 11:08 du., Anonymous Névtelen said…

    huhh! Na!Látod!
    Itt is egy bizonyíték arra, hogy a szavak (!) energiát tudnak teremteni a semmiből,vagyis energiahordozók.

    Klassz! Csak így tovább!

     
  • At 11:58 du., Anonymous Névtelen said…

    GRATULA! Amit magadnak szánsz példányt, elég ha spirálozod..de ha vitrinbe teszed, akkor mutatósabb oda is a bőrkötéses! Csak így tovább! :)

     
  • At 12:54 de., Blogger Kinga said…

    Yahoo! Azaz: eljen... Orulok, hogy vegigcsinalod.

     
  • At 6:59 de., Anonymous Névtelen said…

    még a végén kapsz egy vonzó állásajánlatot a t. vizsgabizottságtól... hogy pl. akár takarítói pozícióig is vihetnéd, ha igyekszel.
    k

     
  • At 10:32 de., Anonymous Névtelen said…

    Szakadéknyi eltérés van aközött, ahogy megítéled magad, és aközött, ahogy mások ítélnek meg téged. Mi kényszerít erre a desktruktív önvédelemre?

    Az önleértékelésben rossz, hogy függőséget teremthet a környezet értékelésétől. Ezt általánosságban értem, nem rád.

    Könnyebben mennének a dolgaid, ha reális lenne az önértékelésed.

    Én néha inkább túlértékelem magam, ez sem jó, de nehéz minden helyzetben egyensúlyt találni. Nem hiszem, hogy naaagyon okos vagyok, csak éppen elég jó arra, hogy túléljek. Pl. van hogy jónak ítélem meg a saját munkámat, amit később lehet, hogy mások is. A fő stratégiám az, hogy igyekszem nem lehúzni saját magam, hiszen arra mindig ottvannak mások.

    maria

     
  • At 10:42 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Biztos nem hiszed el, de takarításból élni még mindig emberibb életforma, mint állandóan kapkodni a szoros határidők miatt, más hibáját javítgatni, szívni a partnerek nemtörődömsége miatt és hasonlók.
    Én se takarítónőnek indultam, tettem is érte, hogy ne az legyek, de az utóbbi 10 évem arról győzött meg, sem az az életstílus, nem az a kultúrális közeg nem tetszik.
    Ez a mostani kínlódásom is annak a maradéka, amikor még igyekeztem valahová. Azért is szenvedek ennyit, mert elkezdtem ugyan valamiféle karriert építgetni, de félúton rájöttem, hogy ez bizony nagyon nem nekem való. Sem ilyen munkát nem akarok végezni, sem olyan emberek között nem akarok dolgozni mintakikhez az elmúlt 10 évben szerencsém volt.
    Akkor inkább a porszívó meg a WC-kefe, még akkor is, ha vasárnap meg este kell dolgoznom.
    Ezt a szart meg tényleg csak azért csináltam, mert utálnám félbehagyni, meg hogy ha tyz év múlva máshogy alakul a sorsom, vagy a környezetem, akkor ne tehessek magamnak szemrehányást.
    Persze, valószínűleg nem érted az álláspontom, a legtöbb ember írtózik a fizikai munkától. Holott jelenleg szinte az az egyetlen stresszmentes munka, már ha valaki okosan csinálja.
    Márpedig nekem csak a memóriám szokott ki-kihagyni, az még nem egyenlő a butasággal.

     
  • At 10:56 de., Anonymous Névtelen said…

    Brunnhilde, én is utaztam fizikai munkában, van itt olyan ember, aki sohasem?

    Kicsit végletek közöttinek tartom a megítéléseidet, különösen az önértékelésedet. Mintha néha saját magad ellen is fordulnál. De lehet, hogy rossz szögből nézem. Vagy mindez, ahogy Te értékeled csak az általam egészségtelennek ítélt környezet természetes velejárója, és a maga közegében így helyes. Csakhogy elég homályos legyek.

    maria

     
  • At 11:19 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Nyilván, önértékelési problémáim is vannak, de a legfőbb mégis az, hogy kurvára elegem van mindenből és mindnekiből és inkább takarítok csendben, egyedül, mint ügyintézzek folyamatos ricsajban és kapkodásban.
    Egyébként valóban önértékelési gondjaim lehetnek, mert legutóbb is az volt a legszarabb, hogy felvettek gépírónőnek, gépírói fizetéssel és a vége az lett, otthagytak egyedül a költségvetéssel, merthogy én ki tudom tölteni az ecxelt, neki meg el kell menni az avonért. Azt az munkát, ami hetekig hevert Passziánszkánál és a végén rendezett egy hisztit, nekem két óra alatt kellett megcsinálnom. Senki mást nem zavarnak ilyen nagy munka közben, engem meg ötpercenkétn ugráltattak, hogy keressem elő ezt vagy töltsem ki azt. Mindezt nyolcvanpárezer nettóért, és amikor felmondtam, a főnökömnek az volt az egyik érve, hogy hát ők hogy megbecsülnek engem, szeretnek is meg anyagilag is. ekkor vágtam közbe, hogy írja alá gyorsan a felmondásom, mert az, hogy ők anyagilag megbecsülnek, már tényleg vicc kategória. Nem fogok gombokért megbolondulni és más helyett dolgozni meg pláne nem.
    Annyi undor szaporodott fel bennem ez iránt a társadalmi közeg iránt, hogy valahogy muszáj kigyógyulnom belőle. Azt pedig úgy lehet, ha egy ideig megkímálem magam az allergénektől. Mert már az vagyok, allergiás, szinte mindenkire.

     
  • At 4:06 du., Anonymous Névtelen said…

    Jaj, drága Brünhilde, rám ne legyél allergiás ezért a hülye megjegyzésért, csak azt akartam érzékeltetni, hogy azért segítőkészséget ne várj, a legolcsóbb, ha szépen megdícsérnek... És azért nagyon örülök neki (szerintem itt mindnyájan), hogy megdícsértek, csak ebből sajnos nem következik semmi. Semmi bajom a takarítással, és már sokszor meggyőztél arról, hogy ez neked megfelel. Nem erre vonatkozott a megjegzyésem.
    k

     
  • At 4:34 du., Blogger Kinga said…

    Brunnhilde: felolem lehet onertekelesi bajod, felolem kapalozhatsz, felolem csinalhatsz, amit akarsz, de az egyik legtisztessegesebb, legnormalisabb, legintelligensebb ember vagy, akit valaha ismertem - es nem csak a foluletes netismeretsegeket sorolom ide. Teljesseggel elkepeszto, amiket es ahogy csinalsz. Valamikor irtam valamit rolad, amikor vendegkent nalam jartal egy hetig, most sem tudok mast.

    Van itten egy nő. Ir, mesél, mi meg hallgatjuk, áhítattal hallgatjuk, és szebbek és okosabbak leszünk, mert hallgatjuk. Mert van kit és van mit hallgatnunk, ha ő mesél.

     
  • At 6:02 du., Anonymous Névtelen said…

    Igen, Brunnhilde egész jókat ír, én is azért olvasom.

    A helyes önértékelés viszont neki tenne jót, tényleg, nem nekem vagy bárki másnak. Tényleg altruizmus azt mondani valakinek, hogy legyen már jó az önértékelésed, még akkor is, ha ettől ő kínlódna kevesebbet. Ő dolga.

    maria

     
  • At 6:21 du., Anonymous Névtelen said…

    Gratulálok, és csatlakozom Kinga véleményéhez.

     
  • At 7:55 du., Anonymous Névtelen said…

    Nagyugyehogyugye??!!:))

     
  • At 10:22 du., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Hehe.
    Azóta megtudtam ám, hogy a konzulensnek az a dolga, hogy kiemelje a dolgozat erényeit. Az opponensé meg az, hogy a hátrányait.
    Na majd meglátjuk, hogy meg tudom-e győzni arról, hogy ennél jobbat ő még az életében nem olvasott.
    A t. vizsgabizottság nekem legfeljebb egy ajánlatot tehet - amilyen állapotban vagyok, bizisten, elfogadnám. Bármelyiküknél mosogatnék egy hétig. Vagy akár kettőig is, mindnyájuknál, üsse kavics, ne legyek kicsinyes.

     

Megjegyzés küldése

<< Home