Soha, soha ne legyen i-re végződő nevetek, mert tuti, hogy a legfontosabb és legsürgősebb dokumentumokban fogják y-nal írni.
Egyébként, y-ra végződő nevetek se legyen, mert szerintem náluk is azigazán fontos és sürgős dokumentumokban mindig i-vel írják.
Ez már csak igy működik. Murphy mester nagyon unatkozna, ha nem kéne neki néha megfordulni a sírjában.

De ez csak móka és kacagás ahhoz képest, hogy a kinyomtatott jogszabályok felét bent hagytam a munkahelyemen. Vagy ki sem nyomtattam, majd most kiderül. Még szerencse, hogy a karton papírból maradt még vagy 50 lap. Idegbajt kapnék ugyanis, ha most vennem kéne egy újabb adaggal és netán más színű lenne, mint a már meglévő. A fénymásolópapírok ugyanis szoktak olyan viccet csinálni, hogy picit más színűek és az bekötve nagyon látszik.
Persze csak viccelek, muszáj valahogy elvennem az élét annak, hogy megint kicsesztem magammal és tennem kell egy felesleges kört a városban.
A nagy telefonálgatásban az akkum is lemerült. Egyáltalán nem vagyok egy fontos ember és az ismerőseim is tudják, hogy csak akkor hívjanak ha halálos betegek vagy engem gondolnak annak. Most azonban nagyon nem bánnám, ha zuhanyozás alatt töltene annyit, hogy magammal tudjam vinni.
Egyéként nem lesz rossz rohangálni, gyönyörűen süt a nap és vettem egy új, farmer alá simuló térdmelegítőt, legalább kipróbálom.
És reggel a heti gombaadagom is megszedtem, gyönyörű , sötétszürke laskagombákkal és friss, narancssárga téli fülőkékkel megrakva tértem haza.
Magyaros krumplileves kolbász helyett fülőkével, zöldborsós gombás rizs és valami tésztára való, tejszines gombaragu lesz az elkövetkezendő napok menüje.
Már ha lesz időm főzni, mert ma megint úgy néz ki, hogy csak este tíz felé kerülök legközelebb haza. Ez pedig azzal jár, hogy házon kívül kell ennem.
Hehe, csak azért húzom az időt, hogy a nyavalyás telefonomnak legyen ideje tölteni, és persze, hogy a nevemben ki tudják javítani az y-t i-re és az e-mailnek legyen ideje megérkezni.