Brünnhilde szikláján

Valló világ

2008/01/30

Kicsavarva,

de teljesen. Olyan az agyam, mintha kiszivattyúzták volna. El fog múlni, már javulok, csak most olyan jól is esik punnyadni. A cégtől akiknek dolgozom ma akkora virágcsokrot kaptam, hogy alig bírtam hazahozni. Liliomok, sárga, rózsaszín és fehér, gerberák, rózsák, rezgők, páfrányok, tényleg akkora mint egy malomkerék. Kár, hogy manapság már annyira túldíszitik a csokrokat, ezt is beszórták csillámporral - hogy minek, azt nem tudom, ez a színorgia önmagában is bőven sok. Az illata a legcsodálatosabb, a rózsák ilyenkor semmit nem mutatnak, de a liliomok annál inkább. Olyan a lakás, mint egy nyári kert. Pont jót tesz az én szegény fáradt, kiszikkadt agyamnak.
Ma már hallgattam híreket is, de mivel elhatároztam, hogy legalább még a héten csak pozitív és kellemes dolgokkal vagyok hajlandó foglalkozni, ezt most nem kommentálnám.

4 Comments:

  • At 9:25 de., Anonymous Névtelen said…

    Mégis létezik figyelmesség, udvariasság, sőt kedvesség, amit az ember a kollégáitól - igaz, felette ritkán, csak rendkívüli események kapcsán - tapasztalhat. Az a gyanúm, Brünnhilde, hogy még kedvelnek is. Üdv! m.

     
  • At 10:01 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    :-DD
    Háát, a csuda tudja.
    Csináltattam ugyanis egy szögletes csokitortát "Diploma" felirattal és bevittem nekik. Ilyen vagyok, a kötelező ajándékozási köröktől kilel a hideg, de ha valami öröm ér, akkor abban szeretek mást is részeltetni. Nem vártam viszonzást, bőven megelégedtem azzal a kis köszönő cetlivel, amit a torta hűlt helyére ragasztottak :-))
    Hogy kedvelnének, azt kétlem, egyrészt, mert a legtöbben azt sem tudják ki vagyok, másrészt, akik meg mégis tudják, azokat sem érdeklem addig, amig le vannak mosva a klotyók és nincs rúzsfolt a kávéscsészéken.
    Egyébként tényleg jól esett a csokor, annyira látványos, hogy most kéne gyorsan vendégeket hívni rá, hogy mások is gyönyörködjenek benne. Az illata meg egészen fantasztikus, édes, kábító, ha lenne ilyen parfűm, most azonnal megvenném - pedig nem szeretem az édes kölniket, de így tél közepén a virágból, ez most teljesen elvarázsol.

     
  • At 4:08 du., Blogger Kinga said…

    Nagyon nagyon NAGYON jo erzes valami szellemi megeroltetes utan "kipunnyadni" (de jo szo!)...

    Olyan sokat gondolok rad, es - hidd el, nem tulzok, meg nem nyalizok -, de olyan jo, hogy ilyen emberek vannak. Szoval kurvara nagy oromot szereztel nekem is, csak hogy tudd. :) (Persze, csak a csokitortaert irtam mindezt, legipostan kuldd! :D)

     
  • At 5:39 du., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    neked majd egyszer viszek itthonról valódi zserbót, tortaformára sütve.

     

Megjegyzés küldése

<< Home