Szájról olvasva

Az elmúlt hetekben meglehetősen elhanyagoltam olyan tevékenységeket mint porszívózás, fan- és hónaljszőrzet karbantartás, bringamosás, zuhanyfülke vízkőtelenítés és hasonlók. A lemaradást behozandó gondoltam, hogy a szép napsütésben elbringázok az egyik kézi autómosóba és pár darab százforintos és negyed órányi élőmunka befektetésével lemosom a bringámról a több hetes rászáradt sarat.
Beállok az egyik mosóba, nyilván abba, amelyikbe besüt a nap. A másikba rögtön befordult egy kis fehér dobozos. Éppen fújogatombe a láncot, amikor beáll egy fiatalnak már nem mondtható, de a kibocsátás évében felsőközépkategóriásnak számító autó, benne a megfelelő alsókategóriás pasi, az anyósülésen pedig a pasashoz illő, megfelelő szilikonalkatrészekkel, hidrogénnel és mókusszőrrel alsókategóriásból középkategóriássá felturbózott nő.
Pasikám rácsap a kormányra;
-mijafasztcsinálitt ez a nagyseggű gecikurva?
-Mosom a bringám! - szólok oda.
Nőci vihog, pasikám még egyet csap a kormányra;
-mijakurvanyádnak kell azt megmosni, a faszszopnád kiinkább!
- Mert koszos, azért.
Eddigre már bedobdtam a százasokat is, kétmarokra kaptam a magasnyomású mosót és nekiláttam a munkának. Alsókategóriás pasikám idegesen alátekerte a kormányt, sikító gumikkal megfordult és elporzott. Mire kikanyarodott a szervízútról, én már végeztem is.
Ezúton is üzenem neki, hogy egy bringát másfél perc alatt meg lehet mosni, csókol anyád, rozi.
A lenti részlet a Krétakör Színház Fekete ország című előadásának nyitójelenete, ezt is küldöm, sok szeretettel - ha már ott és akkor elfelejtettem üdvözölni a kedves jó édesanyját.