Hiánylista

Laptophoz csatlakoztatható mini hangszóró – hiába, no, opera nélkül nem megy.
Cserélhető betétes reszelő – erről már a tegnapi káposztás tészta ürügyén szó esett. Ellustultam, hiába no, a fene se szereti már késsel szeletelni a répát, céklát, miegyebet, amikor ezzel pillanatok alatt egyenletes szeletekre gyalulhatom.
Cseréptál – alig egy éve van, de nélkülözhetetlen eszközzé vált. Rakott krumpli, sült csirke, káposztás hús, csőben karfiol, sült zöldségek, minden, minden megsül benne és sokkal finomabb, mint tepsiben.
Almasütő kerámia – szedtem a kertben vagy 6 kiló almát, hát annál jobb felhasználási módja nincs, minthogy megsüssem, és az illatával semlegesitsem ezt a régen lakott házak dohos malterszagát.
Fűszeres üvegek – basszus, nem gondoltam volna, de megőrülök a behajtogatott sarkú borsos meg köménymagos zacskóktól.
Kenyérpirtó – igen, basszameg, kenyérpiritó!!! Szeretem a piritóst oszt kész, ez van, kuss, aki szólni mer, orrba verem!
Vesszőseprű – ha ekkora havak lesznek, akkor partvissal aligha küzdök meg az elemekkel.
Lapostányér – azért kettő legalább kell, mert serpenyőből lehet ugyan rántottát enni, de nem érdemes. A leveses tányér nem hiányzik, arra jó kis kerek fenekű, univerzális keverőtálkáim vannak, de a lapostányér az nagyon.
Falvédő – néha az ágyban(?????) matracon heverve úgy nekivetném a hátamat a falnak, de ennek azért igy direkben tán mégse.
Hótaposó – hát igen, ez a globális felmelegedés hatása. Három éve nem volt hó, a rosseb gondolta, hogy hirtelen 20 centi szakad a nyakamba.
Cipőkrém – bizony, azt elfelejtettem. És mivel hó van, só is van, ha pedig só van, a bőrcipők pillanatok alatt tönkremennek ha nem ápolom.

Hát ennyi. Vasaló, hajszáritó, elektromos konzervnyitó, narancsbőrmasszirozó nem kell, köszönöm. Bár a kis taposógépemen még gondolkodom, mert a bringázás az hiányzik, szükségem van a napi izzadásra. Lehet magasabbra kéne költözni.

Ma egyébként vicces kalandom volt, mert ahogy baktattam hazafelé, megállt mellettem egy autó és a fiatalember (legalábbis azt hiszem, az volt, mert túlságosan meglepődtem ahhoz, hogy megfigyeljem) megkérdezte, felfelé megyek-e, mert elvisz. Hát nem volt szerencsém, mutattam, hogy én itt most balra elkanyarodok. Dunsztom sincs mit akarhatott. Biztos csak véletlen, hogy amikor nyitottam a kaput, egy autó jött a hátam mögött és mire felértem a lépcsőn, meg is fordult. Lehet, hogy a polgárőrségnek tűntem fel a sok tömött hátizsákkal?