Álláskeresés
Nem én, a hugom.
Alföldi nagyváros, sőt, megyeszékhely, kereskedelmi szakmunkás végzettséggel több mint egy éve nem talál állást.
Pár éve cukorbeteg, diétázik, gyógyszert szed, rendszeresen méri a vércukrát, időnként felülvizsgálatokra jár, olyankor igazitanak a gyógyszerein.
Minden állásinterjún elmondja, hogy cukorbeteg, 4 óránként ennie kell, és időnként felülvizsgálatra mennie, ami miatt aznapra szabadságot kell kivennie.
Szent meggyőződése, hogy sok helyen emiatt utasitják el. Ugyanakkor az is meggyőződése, hogy előre kell szólnia, hogy a leendő munkáltatóját majd ne érje meglepetésként, hogy óramű pontossággal eszik, meg hogy időnként szabadnapot kér.
Én meg azt mondom, hagyja a fenébe, senkinek semmi köze hozzá. Akármilyen munkája van, be tud kapni pár falatot.
Ráadásul, könyebb azt mondani, hogy nem veszek fel valakit, mint ha már felvettem, elküldeni azért, mert kivesz egy napot, amikor éppen nem akarnám elengedni. Pláne őt, ügyes csaj, hamar beletanul mindenbe, talpraesett nagyon, a vevők mindenhol szerették még eddig.
Nos, szabad-e válság közepén, amúgy is elmaradott régióban, mai magyar környezetben és munkakultúrában őszintének lenni?
Alföldi nagyváros, sőt, megyeszékhely, kereskedelmi szakmunkás végzettséggel több mint egy éve nem talál állást.
Pár éve cukorbeteg, diétázik, gyógyszert szed, rendszeresen méri a vércukrát, időnként felülvizsgálatokra jár, olyankor igazitanak a gyógyszerein.
Minden állásinterjún elmondja, hogy cukorbeteg, 4 óránként ennie kell, és időnként felülvizsgálatra mennie, ami miatt aznapra szabadságot kell kivennie.
Szent meggyőződése, hogy sok helyen emiatt utasitják el. Ugyanakkor az is meggyőződése, hogy előre kell szólnia, hogy a leendő munkáltatóját majd ne érje meglepetésként, hogy óramű pontossággal eszik, meg hogy időnként szabadnapot kér.
Én meg azt mondom, hagyja a fenébe, senkinek semmi köze hozzá. Akármilyen munkája van, be tud kapni pár falatot.
Ráadásul, könyebb azt mondani, hogy nem veszek fel valakit, mint ha már felvettem, elküldeni azért, mert kivesz egy napot, amikor éppen nem akarnám elengedni. Pláne őt, ügyes csaj, hamar beletanul mindenbe, talpraesett nagyon, a vevők mindenhol szerették még eddig.
Nos, szabad-e válság közepén, amúgy is elmaradott régióban, mai magyar környezetben és munkakultúrában őszintének lenni?
Címkék: közerkölcsök, munkakeresés, valló_világ
4 Comments:
At 12:29 de.,
KojalBebi said…
Igen, szabad, csak semmi szukseg _tulsagosan_ oszintenek lenni. En erre siman ramondanam, hogy ha nem kerdezik, minek mondjam, maganugyem. Mert az.
Erre mondtak a Pulp fiction-ben, hogy "Ez egy kicsiket tobb informacio volt a kelletenel" :)
Judit
At 11:42 de.,
Mélisande said…
Nincs hozzá közük. Szerintem sem tűnne fel nekik, ha napközben eszik egy almát, mit tudom én mit lehet. Szabit meg megindokolhatja mással is.
At 8:06 du.,
Rowena Shepard said…
Francot. Én is csak protekcióval kaptam munkát két év után, pedig se bajom, se gyerekem, és nem is akarok. Ha valaki nő és fogamzóképes korban van, reménytelen. Semmi negatívumot nem szabad bevallani, ha nem kérdezik. (Voltak érdekes tapasztalataim állásinterjúkon... az egyik azt kérdezte, meg vagyok-e keresztelve. Legszívesebben a pofájába vágtam volna, hogy nem bazmeg, Cthulhu-hívő vagyok és a pincében emberáldozatokat szoktam bemutatni a bálványaim előtt. Hogy lehet ilyesmit kérdezni?
At 12:14 de.,
Brünnhilde sziklája said…
Ez jó hir, gratulálok!
Egyébként nincs abban semmi különös, ezt nem is protekciónak hivják, hanem kapcsolati hálónak. Az állások legalább 70 %-a igy töltődik be.
Jó a munka?
Megjegyzés küldése
<< Home