Brünnhilde szikláján

Valló világ

2012/10/09

4 nap alatt,

mióta itthon vagyok, 4 Don Giovannit néztem meg. Csak hogy tudatosítsam, hogy nem, nem akarok Donna Elvirává válni.
Nem és kész.

4 Comments:

  • At 11:36 de., Blogger phzs said…

    A Don Giovanni mindenre jó. Nekem a napi kettő volt eddig a csúcs, de akkor tényleg nagy gáz volt. Komolyan.

     
  • At 9:14 du., Anonymous Névtelen said…

    :-) különösen olyan Donokkal, mint amik nekem vannak: Melis, Gilfry, Ramey, hát mit ne mondjak, vannak jó pasik a világban. Nem kell nekem csak az után az egyetlen után sóhajtozni. Pláne nem futni utána.

     
  • At 9:54 du., Blogger phzs said…

    Azt mondod, hét év után? Még pár év ebben benne van... Tapasztalat.

     
  • At 9:52 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Jesszum, ne ijesztgess!
    Mondjuk, erre már magam is rájöttem.
    Nagy bátran odamentem, hogy majd most jól kiábrándulok belőle, meg egyébként is, már régen túl vagyok rajta. Hogy majd jól ellazázok vele, mert miért is ne. Aztán rá kellett jönnöm, hogy dehogy. Egyetlen férfi mellett nem érzem azt a nyugalmat, biztonságot, mint mellette. Ismerek pedig jó pasikat, minőségi pasikat, de ők egyszerűen más nőknek valók. Nekem Ő a másik felem. Iszonyat ezzel a tudattal létezni egyébként, mert tényleg nem azok a srácok tehetnek arról, hogy nem érzem jól magam mellettük, hogy olyan harmóniákat hiányolok, amit önhibájukon kívül nem tudnak nekem megadni. Ehhez 7*7 év is kevés lesz szerintem.

     

Megjegyzés küldése

<< Home