:-) Szépjóestét!

Minden jó, ha majdnem vége :-))
A számítógép alatt a lábam ázik egy lavór sós forró vízben, előtte pedig egy szem eper egy pohár jéghideg pezsgőben :-)
Azt nem mondom, hogy a lakás vendég fogadására alkalmas állapotban van, de a festést befejeztem. Pontosabban a fal festését, mert a gázcső még hátra van, de az egy órás munka, csak pár méter cső van a lakásban. És sajnos a szoba és konyha közötti ajtókeretet is le kell festenem, mert a festőszalag egyszerűen feltépte a mázolást.
A bútorok egy része a helyén van, a számítógép és a kanapé még a szoba közepén, emiatt a fotelok is ugyanott, egymásra fordítva. Egyrészt, mert a falnak még száradni kell, másrészt, mert a huzatot úgyis le kell róla szedni és kimosni. De már vannak a lakásnak teljesen tiszta sarkai; az egyik a WC, a másik a zuhanyfülke :-)) - hirtelen támadt munkalázamban ugyanis mind a kettőt kisúroltam :-))
A pezsgő úgy került haza, hogy a védőfóliák és padlót takaró hullámpapírok (a bojler és a légkondi csomagolókartonjai) eltávolítása, azaz a lakás festés utáni kicsomagolása után döbbentem rá, hogy legalább fél köbméter hulladékom van. Az a 40 négyzetméternyi nejlonfólia, ami megvásárláskor alig volt nagyobb mint egy könyv, most két hatalmas reklámszatyorban fért csak el. A padlót borító újságpapírok és hullámkartonok, ajjaj, összetapostam őket, de még így is alig bírtam átölelni a nyalábot hogy összegumipókozzam. A megvásárláskor 4 kis tekercs festőfólia lehúzás után megint megtöltött három reklámszatyrot.
Ha mindezt beletömöm a kukába, a ház kiátkoz.
Tehát összecsomagoltam az egészet, a hullámpapírokat a csomagtartóra rögzítettem, a fóliákat a kormányon lévő kosárba gyömöszöltem, ami nem fért bele, azt szatyorokban a kormányra akasztottam és elvittem az egész hóbelevancot a szelektív hulladékgyüjtőbe. A megszüntett konyhai lámpa üvegbúráját már fél kézzel tudtam csak egyensúlyozni, annyira meg voltam pakolva. Hogy őszinte legyek, iszonyatosan nézhettem ki; festékes hajjal (ezt takarta a sisak), a lábujjaim közé kérgesedett festékfoltokkal, az egész napi munkától büdösen, a kormányon lógó degesz reklámszatyrokkal balanszéroztam vagy 3 kilométert a szelektív gyüjtőig. Rendszeresen járok oda, a kis háztartásomban keletkező ásványvizes palackokon és kutyakonzerves dobozokon kívül a házba bedobott, de senki által el nem olvasott reklámkiadványokat is el szoktam vinni. Most azonba egyáltalán nem úgy néztem ki, mint egy környezettudatos állampolgár, sokkal inkább úgy, mint egy koszos, büdös guberáló.
Szóval, nem tudom, hogy mennyire etikus a festékes újságpapírokat szelektív gyüjtőbe vinni, de én megtettem. És ha már ott voltam, tekertem még pár száz métert és beugrottam a tecckóba egy üveg kék cimkés hungária pezsgőért. Hát így került a monitorom elé ez a pohár pezsgő. Szerintem megérdemlem :-)))

Most pedig, hogy túl vagyok a nehezén, szeretném megköszönni a barátnőmnek, hogy 10 másodperc alatt megtalálta nekem a villanyszerelő telefonszámát.
A villanyszerelőnek szeretném megköszönni azt, hogy következő hétvégén ráért és nem kellett még heteket töltenem az életveszélyes lakásban. Azért is hálával tartozom, hogy nagyon jó légkondi szerelőt ajánlott, olyat, aki pontosan érkezett, aki úgy fúrta a falat, hogy a segédje odatartotta a porszívót és aki összesöpört maga után (A tönkretett mosógépre most nem gondolok).
A légkondi szerelőnek szeretném megköszönni azt, hogy baromi jól mutatott a létrán és eszembe jutatta, hogy... khm, khm, szóval eszembe juttatta....
Szeretnék még továbbá köszönetet mondani a baumaksz villanyszerelési osztályán dolgozó kis hölgynek, amiért nem ijedt meg tőlem, nem unt meg, hanem roppant türelmesen megmutogatta hogy hol találom a lámpákat és a kábelcsatornákat. Mindenki más elszökött előlem ha meglátott, de ő nem, ő kitartott.
Szeretném még köszönetemet kifejezni a média 'hülye azért nem vagyok!' piac és a filléres piac nevű multinacionális cégeknek amiért a ház postaládájába kéretlenül bedobált, lepedőnyi méretű prospektusokban értesítenek a mindenféle akcióikról. A majdnem fél négyzetméteres reklámkiadványok ugyanis kiválóan alkalmasak arra, hogy lakásfestés esetén a padlót beborítsam velük.
Hálával tartozom még apámnak, anyámnak és mostohaanyámnak amiért olyannak neveltek, hogy ne szarjam össze magam, ha valami váratlan dolog történik velem.

A pezsgő hálistennek úgy hat, mintha gumikalapáccsal fejbevágtak volna, az ágyam (!! Mondom: á-gyam!! Nem kanapém, ágyam!!!) megvetve, mehetek aludni.
Jóéjt!