:-) Szépjóestét!
Most mentek el a klímások és az történt, amit előre sejtettem; jártányi erőm se maradt. Nincs erőm befejezni a festést. Mert ha mondjuk be tudnám fejezni, az az egy fal már csak egy óra lenne, de ez a barackszín nagyon csíkos, muszáj lesz egy második réteget kenni rá. Jelenleg úgy néz ki a lakás, hogy a galéria berendezése (futonágy, összegöngyölt matrac, két komód, kis könyvespolc, fésülködő asztal) oda van húzva a galériakorlátot helyettesítő rögzített könyvespolchoz és a cucc le van takarva egy hatalmas fóliával. A fólia lelóg a korláton és mintegy baldachint képez a galéria alatti terület előtt. Oda -a galéria alá- van bezsúfolva a számítógép, a kanapé, az egymásra fordított fotelok, az asztal, ott is két komód, kis könyvespolc, zsákokban a mosásra (és felrakásra) váró függönyök, díszpárnák, ágynemű, ilyesmi. Ja, és két hatalmas doboz színültig tele csecsebecsével, képekkel, kagylókkal, mittudoménmivelnem. Mindezt a csendéletet vastagon belepte az elmúlt hét pora. Eleinte fehér malterpor, de ma leakasztottam a szoba közepéről lógó és immár feleslegessé vált csillárt - kábé másfél liternyi koromfekete por zúdúlt a nyakamba a padlásról. Az a szar csillár nem csak simán rögzítve volt a plafonba, hanem a padlás keresztül van fúrva, onnan jött a villanyvezeték. Amíg nyugalomban volt a csillár nem volt semmi gond, de ahogy megmozdítottam, azonnal ömleni kezdett a púderszerűen finom por és belepett mindent. Még el kellett rohannom a baumakszba, hogy vegyek purhabot. Majdnem egy fél flakon habot elnyelt az az óriási lyuk. A porfolyás mindenesetre megállt, ha valami, a purhab betömíti az ilyen lyukakat.
Hát így állok.
Ha úgyis kell egy második réteg festék, mára hagyom azt a falat a fenébe. Vagy felkelek hajnalban, vagy megcsinálom holnap délután. A második réteget (a vele járó bútor tologatás miatt) úgyis csak a hétvégén tudom felkenni. Most megpróbálom magamról levakarni a festéket és korán lefekszem, holnap már mennem kell dolgozni.
A héten még a kanapén alszom, a fene enné meg :-(

Ja, és ami a legszebb: mivel a redőnyzsinórok is be vannak bandázsolva, nem tudom leereszteni a redőnyt. A függönyök le vannak véve, itt van két óriási ablak, amin csak az nem néz be, aki nem akar. Most az a taktika, hogy leoltom a villanyt, a sötétben kimegyek zuhanyozni, sötétben visszalopózok, kitapotagom az ágyam a kanapét és még mindig tök sötétben bekúszok a paplan alá. Dunsztom sincs ugyanis hogy hol van a pongyolám. Nyilván valamelyik zsákban, de nincs az a pénz, amiért én most elkezdenék turkálni.