:-) Szépjóestét!
Úgy volt, hogy ma nem is írok blogot - fáradt vagyok, nyűgös, szeretnék már két héttel öregebb lenni.
Aztán lefekvés előtt még bóklászok kicsit a neten, hát csak belebotlottam DéliÚr -igen figyelemreméltó- halálbüntetéssel kapcsolatos posztjába.
Nem lennék Brünnhilde, ha nem jutott volna az eszembe róla valami egész más.

A történet főszereplője természetesen a felebarátném, hát naná, ki más lehetne, ő az egyetlen buta ember akivel napi kapcsolatban vagyok kénytelen állani.
Szokásos locsogás, kiskegyed vagy sztoriújság, már nem is emlékszem, csak a felháborodására:
-Képzeld már el, két cigánynak 40 milliót ítéltek meg kártérítésnek! Hogy van bőr a pofájukon ennyit kérni??-
-Nno, hát mit követtek el ellenük, hogy ennyit kaphatnak?-
Nem kapcsol a szentem, soha nem veszi észre, ha helyre próbálom igazítani.
-Gyilkosság, két évet ültek mire kiderült, hogy nem ők votlak.-
-Az igen, hát ha Te is ülnél két évet ártatlanul, Te is kártérítést követelnél, nem?-
-Nade ennyi pénzt cigányoknak? Az én adómból ezeknek ne fizessenek 40 milliót! Egész életemben nem kerestem ennyit, azok meg két év miatt megkapják?-
-Ne hülyéskedj már, ártatlanul elitélték őket, az állam kártérítéssel tartozik! Két évig ülni gyilkosság vádjával, az kemény dolog ám, valószínűleg az egész életüket tönkretette szerencsétleneknek!-
-Nade cigányoknak annyi pénzt? Az én adómból?!-
-A törvény előtt minden ember egyenlő. Te is, én is, a cigányember is. Ha hibázott az állami igazságszolgáltatás, akkor azt amennyire lehetséges, helyre kell hozni. Akkor is ha cigány, mert az ő életét ugyanúgy tönkretette a téves ítélet mint a tiéd vagy az enyém tönkretenné.-
-Ezekét ugyan nem, ezek nem véletlenül kerültek oda! Láttam a fényképüket, nem kettőt, de negyvenet is ki lehetne rájuk szabni.-
-Miért, hát hogy néznek ki?-
-Hát pont mint egy gyilkos-
Mindig későn veszem észre, hogy ha hülyével vitatkozok, könnyen összetévesztenek vele. Most is:
-Az isten áldjon meg, hát mi köze van annak hogy valaki hogy néz ki ahhoz, hogy két évet ült ártatlanul? Mit szólnál hozzá, hogy ha feljelentenélek téged üzletszerű kéjelgésért(*), ülnél két évet mire kiderülne hogy nem vagy kurva, de a végén nem adnának kártérítést mert ártatlan vagy ugyan, de úgy nézel ki mint egy repedt sarkú, ótvaros kurva?-
-De én nem nézek úgy ki!-
-Jé, tényleg? Akkor az más.-

Csak egy példának szántam arra, hogy vélekedik az emberek egy része az igazságról és annak szolgáltatásáról.

Hogy mi a történet tanulsága - már ha van egyáltalán?
Valami olyasmi, hogy az emberek lehetnek buták, bosszúállók, felháborodottak (még velem is előfordult már, ajjaj, nem is egyszer!), de az igazságot szolgáltatók és a jogalkotók legyenek észen. Legfőképpen a jogalkotók legyenek nagyon, nagyon az eszüknél.
Nekik kell ugyanis ellensúlyozni az emberi butaságot, bosszúvágyat és szűklátókörűséget.

------------------------------
(*)=én tudom, hogy üzletszerű kéjelgés mint olyan már régóta nem létezik - szerencsére. A felebarátném viszont nem tudja. Persze, nem ez az egyetlen, amit nem tud.