Ha le akarjuk győzni a káros szenvedélyeinket, akkor először is be kell ismernünk, hogy függők vagyunk.
Most egy ilyen beismerés következik.

Egyszerűen nem bírok ellenállni a fokhagymás - petrezselymes pirítósoknak. Ezek azok a mediterrán típusú kétszersültek, amiket 10-15 dekás kis zacskókban árulnak és baromi drágák. Igaziból krémlevesekhez lehetne adni betétnek vagy felkockázott sajtok, felkarikázott kolbász, némi olajbogyó és pár pohár bor társaságában vendégek elé tenni. Ebből a célból szoktam vásárolni 1-2 zacskóval, de nálam vendég ilyet még nem evett.
Most is, csak gondoltam, bekapok egyet indulás előtt és ehhez képest ott tartok, hogy azt a három darabot, ami a zacskó alján maradt már nem érdemes visszacsomagolni.
Létezik olyan betegség, hogy fokhagymás pirítós függés??

(egyébként a kenyércsipszekkel ugyanígy vagyok. Se csipszet, se sósmogyorót, se mindenféle pufikat meg szirmokat nem szoktam enni soha, de ha ezeknek a hajszálvékony, pirított kiflikarikáknak meglátom a zacskóját, azonnal megindul a nyálelválasztásom.)