Elkezdődött...

.... a karácsonyi őrület. A sétautunkba eső üres telken hegyekben állnak az összekötözött, hálóba szorított fenyőfák és a pipacspiros, műanyag fenyőcsomagolók. Ez egy lerakat, reggelente nagy teherautókról hajigálják le a fákat és kisebb teherautókra pakolják fel. Jó ötven méterre érződik a finom, gyantás illat.
Nem tudom, hogy karácsonyra mi marad ebből.
Én részemről maradok a pár éve, egy jótékonysági vásárban beszerzett kis textil karácsonyfámnál. Van mécsestartó házikóm, fenyőfám, már vettem egy kis kerámia hóembert és nagyon vágyom egy pici, 4-5 centis kis szánkóra, előtte Rudolffal és rajta a Mikulással. Beparkoltatnám a házikó és a fenyőfa közé, nem röhög, karácsonykor kell egy kis giccs. Fenyőillatnak meg ott van az aromalámpa, majdnem olyan finom mint az igazi fenyőké most, a kivágásuk után néhány nappal.

Tudom, életszerűtlen vagyok, meg rengeteg embernek ad munkát a fák termelése, de akkor is, én nem bírom ezeket az összekötözött ágú, emelet magasan felrakott halmokat.