Brünnhilde szikláján

Valló világ

2007/11/18

Hattyúk tava 18+

Húúú, de brutál Hattyúk tavát láttam a Szegedi Kortárs Balettől!!

Juronicséktől mondjuk nem is vártam sem édeskés pipiskedést, sem habkönnyű szórakozást, de álmomban nem hittem volna, hogy Csajkovszkij zenéjében ennyi elfojtott vágy és indulat, ennyi szerencsétlenség van. Nagyon durva, két felvonáson keresztül dől ránk az ödipusz komplexus, az irígység, az elcseszett nevelés, az elfojtott libidó, a birtoklás, a kielégítetlen vágyak, a máshol lenni akarás, nem is tudom, nagyon összetett, nagyon tömény, nagyon felkavaró előadás.
Meg kell néznem mégegyszer, annál is inkább, mert készítettek egy gyermeknek szóló koreográfiát is és én arra is nagyon kíváncsi vagyok.
De ez a mai este, hát ez súlyos volt.
A youtube-on egy Carmina Burana-t találtam velük, de ebből kis fantáziával el lehet képzelni, hogy milyen fajsúlyú lehet a Hattyúk tava.

itt van a teljes Carmina Burana.
Azért legyen itt egy kis klasszikus Hattyúk tava is, hátha valaki arra vágyik: Margot Fonteyn és Rudolf Nurejev táncol.

.

Címkék:

3 Comments:

  • At 5:12 de., Anonymous Névtelen said…

    Köszönöm,köszönöm,köszönöm!!!
    Az a bizonyos Carmina Burana -amit említsz- az 5 legnagyobb színházi élményem egyike. 2x láttuk a Tháliában,(ha jól emlékszem 2002-ben,az egyiket évad végén, másikat az őszi évad elején),frenetikus siker volt,IGAZI ÉLMÉNY.
    De,hogy ez meglegyen a youtube-n, hű...köszönöm, hogy írtad!
    És a Hattyúk tava hol megy?
    (na mindjárt utána nézek)

     
  • At 6:51 de., Anonymous Névtelen said…

    nem tudom ki mondta (talán egy balettáncos), de igazat kell adja neki:

    "El sem tudok képzelni ferdébb történetet, mint hogy egy királyfi egész éjjel egy hattyút hajkurásszon."

     
  • At 8:17 de., Blogger Brünnhilde sziklája said…

    Yko, ezzel a darabbal legközelebb december 1-én lesznek, Kecskeméten. végülis, nem nagy távolság, autópálya is van.
    Itt van a programjuk:
    http://www.szegedikortarsbalett.hu/Fellepesek/

    drc, hát egészséges ember nyilván nem csinál ilyet, én csak azon lepődtem meg rettenetesen, hogy az Operaházban oly édesnek hallott zene egy más interpretációban milyen súlyos és szenvedélyes.
    Hihetetlen, mennyire befolyásolja a tudatunkat a megszokás és a sztereotípia és mennyi mindent nem veszünk észre csak akkor, ha mások megmutatják.
    Mondjuk, ettől a képességtől művészek a művészek.
    Jó volt nagyon, egy horror volt a tegnapi napom, 50 perc alatt kellett a szakadó esőben a Körvasút sor Erzsébet királyné sarkáról eltekernem a MüPáig, egyébként is minden összejött, de ez az előadás fél perc alatt egy másik dimenzióba rántott fel. vagy rúgott fel, most mindegy, nagyon brutál élmény volt, a szó jó értelmében.

     

Megjegyzés küldése

<< Home