Brünnhilde szikláján

Valló világ

2008/03/15

:-) Szépjónapot!!

Gyönyörű napunk van. Ahogy olvasom, a magyar ünneplési és tüntetési kultúra utóbbi években tapasztalt radikális megváltozásával a vidéki szállodák és gyógyfürdők járnak a legjobban - aki teheti, elhúzott Pestről. Ha csak pár százezer ember lakik most szállodában és panzióban, már óriási szám.
Mi kirándultunk egy nagyot. Begyűjtöttem a tavaszi vitaminbombához szükséges alapanyagokat; zsenge, éppen csak kibújt csalánhajtást, bodzarügyet, pitypanglevelet és azt a petrezselyemhez hasonló, enyhén ánizs és kapor illatú növényt, aminek még a nevét sem tudom. Medvehagymát sajnos nem találtam, az lett volna pedig a legfontosabb. És sajnos még a kucsmagomba
sem mutatkozik, pedig amilyen enyhe tél volt, reménykedtem, hátha tudok főzni egy jó kis gombaragut.

Két fontos jelenteni valóm van.
Az egyik, hogy a Megyeri-híd nagyon halad, a pesti és lupai hídfő között hamarosan összeér a híd íve. Szép látvány.
A másik már szomorúbb; a Római partnak végleg vége. A kávézók meg sülthalazók nyitogatnak ugyan, de a vendéglátás szinvonala a béka segge alá züllött. Hétszázakárhány forintért vettem egy sápadt, félig nyers, olajban tocsogó, popsikenőcs szagú lángost, papírpohárból két deci ecetnél savanyúbb, büfögtetős forralt bort és szintén papírpohárból egy olyan kávét, amit meg sem bírtam inni, annyira rossz volt. A félig elégetett avar szagára emlékeztető löttyöt kiöntöttem az asztal alá és csendben eljöttem. Kár, valamikor nagyon szerettem pedig átjárni. Hiába szépülnek a teraszok, ez már tényleg az a szinvonal, amit nem vesz be a gyomrom.
A blöki viszont nagyon élvezte, úszni még nem engedtem, csak úgy dobáltam neki, hogy bokáig azért pancsolhasson. Ahogy hazaértünk azonnal elterült.
Jobb lett volna ha melléfekszem. Én azonban hozzáfogtam megmetszeni a leandereket és rögtön az első ágnál olyan ügyetlenül fogtam meg az ollót, hogy a középső ujjam becsíptem és nőtt rajta egy hatalmas vérhólyag.
Bibis, hüpp-hüpp, nagyon bibis.

Más:
a nap kérdése: estére vajon el merjek-e indulni színházba. Ha el is merek, az biztos, hogy nem bringával. Állatira nem szeretném, ha Granét valaki beépítené egy barrikádba.

Azért nem állom meg, március 15. tiszteletére legyen itt Bánk nagyáriája Kiss B. Attilával: