Mos6

Méghozzá kézzel.
Mit ne mondjak, ez az amit igazán utálok.
A lakásban gomolyog a gőz, a nedvesség csurog le az ablakokon. Hiába vigyázok, a padlón is nagy tócsákban áll a viz. Hiába húzok gumikesztyűt, a kezem olyan, mint egy tányér csomóba ragadt, elázott, galuska. A derekam szétszakad, mert a szék túl alacsony, az asztal viszont túl magas. Ergonómiáról tehát szó se essék. Nincs elég edényem, mert egy lavór ugye kellene a mosáshoz, egy másik az öblitéshez. Kéne egy nagyobb fazék is a vizmeleitéshez, mert a kukta ehhez kicsit. Kell egy vödör meg arra, hogy a szennyes vizet kivigyem. Merthogy ki kell vinni, nem lehet a WC-be önteni. Nincs csatorna, szikkasztóba megy a viz, nagyon nem szeretném, ha a kertet egyszercsak elöntené az előttem ott lakók fekáliája. Csavarni ugyebár nem nagyon lehet, a pulcsik megnyúlnának, a farmerok gyűröttek lennének. Ezért aztán teregetés közben a combomra, hasamra csöpög a viz, sőt, a pulóver ujján keresztül befolyik a hónom alá. Mindehhez minusz pár fok van, mert ugyebár ezt is kint kell csinálni, nem lehet a lakásban kicsurgatni a vizet a ruhákból. Majd ha kicsöpögtek, akkor be lehet őket hozni és szétteregetni a radiátorokon.
Szép látvány.
És még mindig ott van a keki szinű kabátom, aminek az ujja vissza van hajtva és kilátszik a drapp bélés. Illetve hát eredetileg drapp, jelen állapotában világos, pontosabban egyre sötétebb szürke. Nagyon ki kellene mosni, de bele sem fér a lavórba.
Szóval nomád élet ide, minimál berendezés amoda, szombaton Másik Szinház próba és Manon (Sümegi Eszter énekli, nyamm) között bizony hazamegyek és betöltök egy adagot a mosógépbe. A kabát mellé pont befér még a drapp vászonnadrágom és egy pulcsi. Szerintem úgy fogom nézni a mosógépet, mint más a tévét.
Egyébként meg nem értem, mit panaszkodok, volt pár olyan évem, amikor ugyanezt kellett csinálnom, azzal a különbséget, hogy az utcáról hordtam a vizet és előtte fát vágtam a megmelegitéséhez.
Szóval ez a mostani állapot ahhoz képest luxus, hisz a viz a csapból folyik, és csak ki kell nyitni a gázcsapot, öt perc múlva forró.
Nno, tényleg minden relativ.