:-) Szépjónapot!
Tegnap nagyon jó volt a koncert. Írni most nem fogok róla, mert nagy rohanásban vagyok. Holnap zár a Munkácsy kiállítás, hát azt már mégsem hagyom, hogy ezt se lássam!
A tavalyi meg az idei vizsgalbolondéria (meg két munkahely, de ezt most inkább hagyjuk) miatt nem láttam Monet, Klimtet, Mednyánszkyt, a franciákat, a múzeumok éjszakáját, szóval most befejezem a blogot, szépen letusolok és felcaplatok a Várba.

Sétából jövet találtam egy tucatnyi gyönyörű csiperkét. Mivel holnap megint sütni akarunk, kitaláltam, hogy ha lenne csirkemájam, akkor egy csirkemájat egy nagy szelet gombával együtt beletekernék egy vékony szelet baconba és úgy húznám a nyársra.
Mi derült ki, na mi?
Hát hogy a barátnémnak van otthon fagyasztott csirkemája!
Úgyhogy múzeum után fogom a zacskó szeletelt bacont, egy zacskó majorannát, egy gerezd fokhagymát és átmegyek a barátnémhoz. (viszek egy üveg pezsgőt is, de ezt most inkább nem részletezném). A kiolvasztott májakat bekenem a zúzott fokhagymával, jó bőven megszórom majorannával és borssal. Jó hogy az eszembe jutott, azt is viszek, mert amilyen gyenge háztartást a barátném visz, aligha hinném hogy borsot tart otthon. Zacskós levest meg konzerv marhalábszár pörköltet azt igen, de borsot aligha. Szóval a csirkemájak be vannak fűszerezve. A gombákat megmosom, félcentis szeletekre vágom. A gombát és a májat egymásra teszem és jó szorosan körbetekerem a hajszálvékony szalonnaszeletekkel, fogpiszkálóval megtűzöm. Már csak fóliába kell csomagolni és besuvasztani a hűtőbe. Holnap amig az egyikünk megcsinálja a tüzet, addig a másik vöröshagymát pucol és centi vastag karikákra vágja. Aztán egy szelet hagyma, egy göngyölt máj, egy szelet hagyma, egy göngyölt máj és így tovább, amig tart. Csendes tűz fölött kell sütni amig a szalonna ropogós nem lesz. Paprika, paradicsom, tökmagos kenyér jár hozzá.


Más:
a barátnéim nem hiszik el, hogy engem nem sokkol a korom. Azt mondják, hogy egy normális nőnek pánikba kell esni, de legalábbis meg kell ijedni ha belelép az ötödik x-be. Én próbálom nekik magyarázni hogy én nem normális nő vagyok hanem valkür, istenek örökifjú leánya, de nem értik. Úgyhogy elmeséltem nekik ugyanazt, amit tavaly már itt elmeséltem. Ez sem győzte meg őket.

Ja, még a göngyölt májhoz: holnapig ne essen az eső, legyenszives ne essen, mert nedves rőzsén nem lehet nyársalni. Lécci-lécci-lécci-lééccccciiiíííííííííí!!