Brünnhilde szikláján

Valló világ

2008/05/29

Péklapát

Uhh.
Van élő ember, aki egy ilyen ajánló alapján egy programra venne jegyet?
PR akciónak is teljesen felesleges, mert
- ha érdekli a dolog, már úgyis régen tud róla
- ha nem érdekli a dolog, akkor ettől biztos nem lesz kíváncsi
- még ha kíváncsi is lesz, úgysem kap már jegyet.
Akkor meg minek pocsékolni a tárhelyet?

Ui.: a péklapát nekem jár, amiért ilynekor mindig állati nagyképű gondolataim támadnak. Egyébként is csak az irígység beszél belőlem.


Más:
Ebédre tócsni volt uborkamártással. A mártás a tavalyról megmaradt utolsó előtti üveg kovászos uborkából készült és soha még ilyen jól nem sikerült. Ebben nagy szerepe van annak, hogy kissé megcsusszant a kezemben a kapros üveg és kábé háromszor annyi kapor zúdult ki belőle mint amit szándékomban állt beletenni. De nem is baj, az is tavalyi, fogyjon csak, kell a hely a frissnek.


Uborkamártás:
8-10 db kicsi savanyú uborka. A legjobb a kovászos, esetleg a sós, de szükség esetén csemege uborka is megfelel.
4-5 evőkanál olaj
2 evőkanál liszt
1 gerezd fokhagyma
kapor ízlés szerint, frissből egy csokor, szárítottból egy-két kanálnyi
víz, vagy húsleves a felöntéshez, kábé 3-4 deci
sóval csinján, az uborka sós
késhegynyi őrölt fehér bors

Az uborkákat vékony laskára kell vágni vagy lereszelni, az fokhagymagerezdet elpasszírozni vagy hajszálvékonyra szeletelni. Közben az olajból és a lisztből világos rántást készítek, amikor már kezd szinesedni, rádobom az uborkát és a fokhagymát. Elkeverem, hogy a rántás egyenletesen vonja be a zöldséget, akkor biztos nem lesz csomós. Apránként felengedem vízzel vagy húslevessel. Mindig csak egy kevéssel és egyfolytában kevergetem, amig fel nem rottyan. Akkor újabb öntet víz, egészen addig, amig kellő sűrűségű nem lesz. Hozzádobom a borsot és a kaprot, és még összerottyantom. ha kell, utána sózom. A legjobb valami hirtelen sült hús mellé adni, de én ma tócsnival ettem, azzal is nagyon finom volt.

Címkék: , , ,