Az év tanácsa

Ha elmegy a globál-csúcs-top-nemzetközi-csillagközi erőforrás-tervezőnk, pályázzam meg a helyét.
Eztet a főnököm mondá nékem.

Heti termés

Imoga, a főkönyvelő fia – már ha a fia

Erkel 200 Last Minute

+ napi másfél óra edzés.

Dorka, a kocsmáros lánya, azaz a helybéli Ofélia

Másik Szinház

Szubkultúrák

izéé, ööö.... lebuktam.
Márminthogy edzés után pizzát eszek ebédre.
Itt ülök a kedvenc ultrajobbos nacionalista pizzázómban, és próbálom pótolni a másfél órás súlyzós és egy órás kardió edzés alatt elégetett kalóriákat.
A szomszéd szekcióban, 8-10 összetolt asztaltól felállva éppen most búcsúzkodik a Leszbikus Katolikus Sztyuardeszek Dalárdája.
Vagy mija szösz.
Egészen elképesztő, 15-20 nő, mindenféle súly- és korcsoportból, egyforma kiskosztümben és blúzban. Plusz még mindenkinek lóg egy olvasó a nyakában, és mindenkin 8-10 centis sarkú cipő van.
De nem ám csak sima fekete tűsarkúak, nem! Egész komoly fétisdarabok is vannak közöttük, ezüst pántokkal, szegecsekkel, átlátszó szilikon betétekkel.
A kosztümök rendben vannak, a blúzok is, még az olvasót sem bánnám. De mindez ezekkel a brutális, lakkfényű tűsarkú cipőkkel kombinálva, hát mit ne mondjak, több mint profán - egyenesen ordenáré.
A nők ráadásul búcsúképpen hosszan ölelkeznek, mindenki mindenkivel, minimum fél percig, teljes testtel összesimulva, egymást szorosan átölelve.
Hát ehhez képes Madonna két mell közé lógatott keresztje meg feszület előtti maszturbálása semmi, ártatlan lépcsője önmagunk szexuális felfedezésének.
Ezek a nők, egy fából faragott Madonna-szobor tövében, a szentkoronás szórólapokat kináló kisasztal mellett, olvasóval a decens kiskosztüm gallérja felett, kurvás tűsarkúban, szorosan összesimulva, na, ez már közeliti blaszfémiát.

első komoly sikereim

ma jött a hír, hogy......
hehe

Szóval, egyre-másra szüntetik meg azokat a hülye adminisztrativ folyamatokat (multinyelven: processzeket) a cégnél, amik csak ölik az emberek idejét, de igazi értéket nem adnak hozzá a munkánkhoz. Ez a multik egyik átka különben, valahol valaki kitalál valamit, és akkor azt kötelezően mindenhol alkalmazni kell, tekintet nélkül munkakultúrára, informatikai háttérre, már meglévő folyamatokra és alkalmazásokra.
És, nagyon tessenek figyelni, nem csak hogy másfél év alatt elértem, hogy hagyjanak bennünket békén néhány agyrém adminisztrációs feladattal, de, kérem szépen, szóval DE!!!! az én megoldási javaslatomat fogadták el, mint követendőt. Multinyelven úgy hívják ezt, hogy BEST PRACTICE.
Basszus, egy sokszázezres multi soktizezres üzletágának a működésére vagyok befolyással.
Méghozzá pozitiv befolyással.
Emmán azé' döfi!!
most még azt sem bánom, hogy ilyen brutálisan elhanyagoltam a blogot és az írást az utóbbi hónapokban.
Mérések, folyamatábrák, prezentációk tucatjait csináltam meg az elmúlt majd' egy évben. És hát e-mailek és házi csetek százait is megejtettem. Szövetségeseket kerestem és találtam, bónuszként ellenségeket gyűjtöttem.
Szóval igazolt hiányzás volt.

A májam majd szétreped egyébként, olyan büszke vagyok magamra.