16 Km

2 óra 32 perc 21 másodperc alatt.
És még azt sem mondanám, hogy hú de borzasztóan elfáradtam bele. Még a pulzusom sem nagyon szaladt meg, 142 volt a legtöbb. Inkább csak térdben elmerevedett a lábam, és rettenetesen viszketett a bőröm a csatakosra izzadt melltartó meg a hátamra tapadt póló alatt. Az borzasztó, csöpög az izzadtság a szemöldökömről, iszonyatosan viszket a hátam, vagy a hónom alja, a mellem alatt egy valóságos sós vizű tavacska gyűlik, a három napos borostám beleakad a bugyi anyagába és tépi a bőrt ott, ahol az a legvékonyabb. Odanyúlnék, megigazítanám, megvakarnám, megtörölném, vagy akárhogy segítenék magamon, de nem lehet. A szalag fut alattam, nem lehet odanyúlni, nem lehet lassítani, mert kiesek a ritmusból, újra kell kezdeni, és az nagyon fárasztó. Sokkal fárasztóbb, mint tartani a tempót.

Imoga karakterek

Mamus

pikk dáma

a dámák napja volt ma az Operaházban - egészen kiváló női szereposztást sikerült összerakni. A férfi oldal az már jóval gyengébbre sikerült, egészen konkrétan halál unalmas pasasok terpesztettek a szinpadon.
Izé, mindenféle szexista felhang nélkül, tényleg ilyen viccesen alakult az este. A legrosszabb alakitás a karmesteré volt, hát nem is tudom, sikerült a zenéből minden drámát és fülledtséget kiirtani, aminek pedig Csajkovszkij nagy mestere.
pocsék volt, na, mit szépitsem. Szombaton talán várható némi javulás, a harmatgyenge, erőtlen tenor marad, de Fokanov erősiti a bariton-szekciót.
és ez a rendezés, istenem, annyira gyenge! egy játékfüggőről irt operát hogy lehet ilyen sótlanra csnálni, hát ekörül még futok majd egy kört. most viszont aludni, holnap még tréning, és kivagyok, mint a liba.

Az áramszünet áldása,

hogy már fél hétkor itthon vagyok. Hetek óta nem történt ilyen(x), általában este hétig, nyolcig dolgozom.
Öt óra előtt pár perccel egyszerűen csak sötétbe borult az egész környék, naná, hogy az irodánk is. A hálózat ment, a laptopok még egy darabig birták. Azoknak, és a szünetmentesre tápra kapcsolt projektoroknak a fényénél összecsomagoltunk, és lőn, az esti mesét már az ágyból nézhetném, ha lenne tévém. Meg ha van még egyáltalán olyan, hogy esti mese.

Más:
újabb Imoga karakter van, ezúttal Herr Herrmannt vettem elő.

Most pedig főzök egy zöldséglevest, aztán megirom a János vitézt - már ha el nem alszom. Iszonyat fáradt vagyok, elméletileg egy három napos tréningen lennék, de azt kéne jól seggbe rúgni, aki kitalálta, hogy munkahelyen lehet komoly tréninget adni. Naná, hogy nem lehet, öt percenként történik valami, amit azonnal meg kell oldani.
Mondjuk, az is igaz, hogy ezt a trénert én tréningezhetném.
És még mindig birom a hajnali kelést, még mindig járok reggelente edzeni, az Operaházban meg Pikk dáma, onnan éjfél körül érek csak haza.
Irjon János vitézt a fene, még levest sem főzök, inkább alszom.
Jóccaka!

----------------------------------------------------------------------------
(x) Olyan van azért, hogy eljövök még öt órakor, de akkor szinházba megyek, vagy valahova