"Orbán Viktor a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak nevezte, azt ahogy strasbourgi nyilatkozatát kormánypárti politikusok értelmezték." orbánviktor.hu
Bolsevista bagoly mondja a kommunista verébnek, hogy Hú, de nagy fejed van.

:-) Szépjóestét!
Máma megértettem hogyan és mitől működik a bulvársajtó.
Tegnapelőtt megírtam a Győziért és Bejáért, a két kiskecskéért könyörgő posztomat - nem csak ide, de a freeblogos konyhablogomba is. A Brünnhilde konyhája másnap kikerült a sziget.hu és a freeblog.hu főoldalára. (Én kértem, azért.) Onnan felkerült a link a szánalmas.hu-ra és a hírkeresőbe, egyenesen be a top10 bulvárhír közé.
Ennek a hírverésnek köszönhetően tegnap 472-en látogatták meg a Brünnhilde konyháját.

Ezt a blogot -ahol azért az esetek pár százalékában elég jó, de legalábbis vitát serkentő írásokat közlök- napi átlagban 60-70 állandó olvasó látogatja. Ha nagyon beletrafálok valamibe, jönnek 100-120-an. A maximum 157 látogató volt az MTV székház ostormának éjszakáján, amikor minden internetes honlap rekordokat döntött - és amiről reméljük, hogy egyszeri és kivételes alkalom volt.
A színházas gyűjteményemet, ami -had legyek ismét nagyképű- nem egy ócska blog, sőt, nagyon is jónak és színvonalasnak gondolom- naponta 15-20-an olvassák.

Ember, a Győzi és Beja névre hivatkozással mindjárt lett 472 olvasóm!!
A képemről leég a bőr, komolyan.
Az utolsó szalmaszálam az, hogy az egyébként intellektuális beállítottságú olvasók pihenés céljából, egy nagy röhögés reményében kattintottak rá a kecskés linkre.
Mert azért -had legyek újra nagyképű- amellett, hogy a két kiskecskének tényleg gazda kéne, abban a reményben is írtam a posztot, hogy aki éppen pont most nem akar kecskét, az majd nevet egy jót.
Ugye, az emberek csak úgy pihenésképpen olvasnak ekkora baromságokat és nem ez a valós igényük, ugye nem?

Tegnap elvittem az indexem, hogy lezárják benne a hiányzó féléveket. A kisasszony átlapozta, mondta rendben. Kérdem, mikorra lesz kész, mikor jöhetek érte. Csak úgy félvállról vetette oda hogy nem kell bemennem, ők ezt egyenesen átküldik a diplomáztatási osztályra, majd csak a záróvizsga után kapom meg.
Azt hittem, elájulok, majdnem kicsúszott a számon hogy én nem akarok záróvizsgát, egyáltalán, soha többé semmilyen vizsgát nem akarok már, csak pöcsételjék le és adják vissza.
Aztán mégsem mondtam semmit.
Otthon még tartott az ijedtség, letöltöttem hát a záróvizsga tételeket.
Az van, hogy az A sor nem is olyan vészes, abból még készülés nélkül is tudnék kettesre vizsgázni. A B sor már húzósabb, sőt, az objektumorientált programozás és a 4GL nem volt az erős oldalam, iszonyatosan megszenvedtem velük.
Úgyhogy nem tudom, jelenleg őrlődök.
A legszívesebben hagynám az egészet a francba, az életemen úgysem változtat már a diploma, az már el van baszva rontva véglegesen.
Viszont az indexem nagyon szeretném visszakapni, egyrészt mert életem legjobban sikerült fényképét ragasztotam bele amiből nincs másik, másrészt pedig, azért tényleg nagyon jó nézni a rengeteg jegyet benne - majdnem minden második jegy jeles, sok a négyes és a hármas, csak az utóbbi időben kerültek bele kettesek.

"...fővárosi engedély kell ezután Budapest közigazgatási határain belül bármilyen közúti jármű parkolásnak nem minősülő, egyéb célú elhelyezéséhez. " Magyar Hírlap
Hát igen.
Értem én, Budapest vezetése nem látná szívesen a traktoros tüntetést a fővárosban.
Pontosabban Budapest népe nem látná szívesen a traktorokat a városban és Budapest vezetése erre ráérez.
Még pontosabban Budapest népének a jelenlegi polgármestert megválasztó része nem látná szívesen a traktorokat és a főpolgármester enek az igénynek kíván megfelelni.
Mint az a tavalyi blogbejegyzésemből kiderül, én sem rajongok a traktorokkal tüntető gazdákért.
Hanem, nem is tudom hogy mondjam, de ugyebár demokráciában élnénk, vagy mi a a szösz?
Az pedig -mármint a demokrácia- azt jelentené, hogy szólás- és gyülekezési szabadág van, sőt, mindenkinek joga van megküzdeni azért, hogy az érdekeit érvényesíthesse. Még akkor is joga van hozzá, ha ezek az érdekek ütköznek mások, urambocsá' a többség érdekeivel.
Ezt pont Demszkynek kéne a legjobban tiszteletben tartani. Demszkynek, aki 18-20 évvel ezelőtt még megverette magát azért, hogy most mindenki szabadon beszélhessen, gyűlhessen és érdekérvényesíthessen.
Ha csak magáért csinálta volna, akkor nem lett volna szükséges szamizdatolnia, elég lett volna ha disszidál.
Értünk csinálta. Értünk nyomtatta a Beszélőt, értünk csempészte a Rajk butikba. Értünk, hogy egyszer majd szabadon pofázhassunk. Értünk gumibotoztatta magát, és ebbe az 'értünkbe' beletartoznak a gazdák is.
Sőt, ebbe az 'értünkbe' beletartoznak azok is, akik most hülyeségeket beszélnek - őket is megilleti a szólás joga.
Mindenkit megillet a szólás joga.
Nagyon, nagyon rosszul áll Demszkynek a rendpártiság.
Még akkor is rosszul áll neki, ha Budapest életét valóban zavarják a traktorok.
Ezt a zavart azonban el kell tudni viselnünk. Azért kell elviselnünk, hogy élhessünk azzal a szabadsággal, amit mások mellett Demszky harcolt ki nekünk.
Minden olyan esemény, ahol az emberek szabadon kifejtik a véleményüket, ahol az emberek védik és ütköztetik az érdekeiket egy köszönet azon kevés bátor ember felé, akik már akkor is mertek beszélni, amikor a többség még nem.
Nem kéne, hogy az a pár ember -köztük Demszky- most gyávuljon el.

:-) Szépjóestét!
:-(
Az a bolond jó szívem, az fog engem a sírba tenni!!
Most jöttem rá, hogy péntekre színházjegyem lett volna - már két hónapja megvettem a 12 dühös emberre, ráadásul egyáltalán nem lehet rá jegyet kapni.
Erre mit csináltam pénteken, na mit?
Fél ötkör még bent lebzseltem azon a kibaszott, ezerszer elátkozott és halálosan gyűlölt munkahelyemen, aztán rohantam az egyik barátnőm kutyáját megszaratni amíg ő a fodrásznál volt, onnan meg rohantam a másik barátnőmet az ekszcell rejtelmeire megtanítani. Este nyolckor úgy vánszorogtam haza hogy az orrom vére majdnem eleredt. Ma reggel pedig megtaláltam a színházjegyet.
A fene enné meg, komolyan, nagyon mérges vagyok.

Volt persze mulatságosabb csalódásom is.
Tegnap reggel kutyasétáltatás közben megtaláltam a szezon első laskagombáját. Nem sok az egész, valami 25 deka, de fiatal, zsenge példányok. Ráadásul több mint két méter magasan voltak, hát jócskán kellett kapaszkodni utánuk. A barátnőmnek persze csorgott a nyála, nekem meg ugye jó szívem van, legalábbis szeretek úgy tenni mintha az lenne. Megfeleztem hát vele a zsákmányt - na jó, nem adtam ingyen, mert adott egy zacskót, hogy ne a zsebemben kellessen hazahozni. Kérdem, hogy ha már ilyen szerencsés hogy velem van, mit fog főzni a gombából?
Mit mondott a szívem szottya, na mit??
Hát azt, hogy van neki otthon isteni három tányéros maggi levespora, majd abba belefőzi.
Ember, az ész megáll, a szezon első laskagombáját beleteszi a zacskós levesbe!! Amiért én fára másztam, mint egy majom! Azt hittem, elájulok, de akkor már késő volt viszavennem, kár pedig belé, ha valami tartalmasabbra vágyik főzzön a zacskós levesébe szójás virslit vagy műszálas zoknit amit már nem érdemes stoppolni!
uhh.

Én a szokásos, már ezerszer leírt gombás-tejszines csirkemellet készítettem belőle és öblös kagylótésztát főztem mellé.
Tényleg nem magam dicsérem, de isteni lett! Illatos, szaftos, a hófehér szószban apró zöld petrezselyemlevélkékkel. Tényleg nem dicsekvés mert nekem szinte semmi részem nincs benne azon túl hogy nem kozmáltam le és nem sóztam el. Természet anyánk elhalmoz minket mindenféle illatos, zamatos alapanyaggal, nekünk csak tudni kell nem elrontani azokat a fennséges ízeket amiket elénk tálal.
Kicsit azért jobban érzem magam.
Tényleg.

Ráadásul esik az eső is, ami azt jelenti, hogy az első adagot hamarosan követi majd a többi. Még langyos a levegő, tehát rengeteg őszi gombánk lesz. Csiperkék, pereszkék, laskák, hm, nyamm, jövő héten lehet indulni gombavadászatra.
Emellett nem is számít olyan apróság, mint hogy ma háromszor áztam meg: először kutyasétáltatás közben, másodszor munkába menet, harmadszor onnan jövet.
Bah, apróság, kit érdekel egy kis langyos eső?

Az indexről csórtam ezt a képet, mert teljesen elbűvölt a szürke pulcsis férfi kezében látható zászló gazdag szimbolizmusa.
Tessenek csak jól megigyelni! Ez már a tüntetésre járóknak készült, nem rojtosodó, nem fakuló, műszálból készült koronás címeres zászló. Teljesen rendben van, a koronás címer Magyarország hivatalos állami jelképe. Viszont '56-ra emlékezünk, sőt, sokak szerint újraéljük, mindenképpen kell hát egy lyuk a zászlóba. Hogy miért? Mit tudja azt a szürke pulcsis, kell bele a lyuk és kész! A koronás címert viszont mégsem illik kivágni, hát nosza, vágjunk melléje egy lyukat!
Értik, ugye? Ej, no, kis buták, hát mondom, forradalom van, lyuk kell a zászlóba, mert anélkül nincs forradalom! Mit nem lehet ezen nem érteni?
Sőt, mivel egy igaz magyar nem tűr maga körül sem rendetlenséget, sem asszimetriát, hát ucci neki, vágjunk egy lukat a másik oldalára is annak a címernek, ígyni, most már tökéletes! Most már minden van, ami az ezer éves államiságot és a forradalmat is jelenti; koronás címer is, lyuk is, mindjárt kettő, hát naná hogy kettő, '56 a mostani alkotmányozó nemzeti forradalomhoz képest smafu!

Én kérek bocsánatot, amiért ilyen cinikus vagyok.

Asszonysors 1956-ból hvg.hu

Győzi és Beja gazdát keres!!
Segítsetek!
Beja koromfekete, az oldalán hófehér foltokkal és leány létére csinos, formás szarvacskákkal.
Győzi hófehér és selymes szakálla van.
Fajukra nézve mindketten kecskék, sőt, fajtatiszta, törzskönyvezett kecskék!! Illetve hát kecskegidák, idén februárban születtek, nagyon fiatalok még.
Azért is kérek itt segítséget, mert túl fiatalok és játékosak ahhoz, hogy pörköltként végezzék.
Kedves ismerősöm a nyáron vásárolta őket azzal a hátsó szándékkal, hogy csinos párocska majd segít neki a fűnyírásban - egész konkrétan arra gondolt, hogy neki majd egyáltalán nem kell füvet nyírnia, a kecskék megszabadítják ettől a munkától.
A baj ott van, hogy Győzi és Beja nagyon válogatósak, sokkal jobban szeretik a fák lombját, a sövényt és a virágokat legelni mint a füvet. Ezt még meg tudnák nekik bocsájtani, de a fák lombját például az autó tetejéről, sőt, a háztetőről szeretik legelni. Erről a szokásukról a család autóján megjelent horpadások árulnak el a legtöbbet.
Szóval lényeg a lényeg -bár a tulajdonos elismeri, hogy ez mind az ő hibája, hisz nem ért a kecskékhez- megszületett a döntés; decemberig maradhatnak, ha addig nem sikerül őket eladni, Ferenc napra pörkölt lesz belőlük.
Nagyon szépen kérem, ha valaki éppen most akarna magának kecskéket, írjon egy emailt a brunnhilde kukac freemail pont hu címre!!
Olcsón adják őket, 25.000 ft-ot kérnek kettőjükért. Vagy ami még jobb, elcserélnék őket egy pár birkára. Birkájuk már volt, azok elvégezték a fűnyírást, szóval nem kell attól tartani, hogy rossz helyre kerülnek a jószágok.
Győzi és Beja egyébként roppant kezes és játékos. Sem az emberektől, sem a kutyáktól nem félnek, sőt, a család három nagytestű kutyájával kifejezetten jóban vannak, hatalmasakat szoktak hancúrozni.
Ezért is sajnálnám, ha kondérban végeznék.
Tudom, az ilyen háziállatoknak előbb-utóbb az lesz a sorsa, de akkor is, kéne nekik adni pár évnyi esélyt. Ezért olyanok jelentkezzenek, akik tényleg kecskét akarnak tartani és értenek is hozzájuk.
Kép is van róluk:
Beja:

Győzi:

Ja, és még valamit: Az új tulajdonos, ha gondolja, átkeresztelheti őket.

Meghalt Gregor József, kedves basszistám.
Akkora énekes volt, hogy a Falstaffot a kedvéért írták át baritonból baszusra. Magyarországon -de tán a világon se- senki sem tudta olyan átéléssel, annyi öniróniával énekelni azt a szerepet. És hallottam Pomádé királynak is, délelőtti matinéelőadáson, csomó gyerek között. Egyetlen pissz nem volt a nézőtéren, a gyerekek tágra nyílt szemmel bámulták és csak egész halkan, magukban kuncogtak ha megjelent. Sőt, rockoperettben is énekelt, még a nyolcvanas években halottam őt Szegeden a János a vitézben mint Francia királyt. Fogta fejét és úgy szörnyűlködött a butaságán, nem lehetett nem kacagni rajta, pedig először meglepődtem, hogy egy komoly és híres operaénekes ilyen bugris szerepet vállal.
Utoljára csak két áriát hallottam tőle egy pódium szinpadon. Egy duettet a Don Pasquale-ből, a másik pedig a híres, Ha én gazdag lennék... a Hegedűs a háztetőnből. A közönség tombolt, alig akarta leengedni a szinpadról.
Nem lehetett nem imádni, a gyönyörű, hatalamas hangjával együtt áradt belőle a humor és az élet szeretete.
Sajnos csomó szerepben nem hallottam, pedig énekelt Borisz Godunovot, Mephistót és a csuda tudja mi mindent nem még. Valószínűleg az operairodalom összes basszus szerepét végigénekelte, sőt, mint mondtam, írtak át hangnemet a kedvéért.
Borzasztó, hogy már nem tudom pótolni amit elmulasztottam.
Nyugodjon békében.

Az a pocsékolás ami nálunk az emberi erőforrással folyik egyszerűen elképesztő. Hetekig fektetnek ügyeket, aztán amikor már a körmükre ég, gyorsan továbbpasszolják. A sor végén mindig van egy szerencsétlen, lelkiismeretes igásbarom aki kibogozza az ügyet, aki kijavítja a hibát, aki az utolsó utáni pillanatban mégis el tudja intézni a megrendelést.
És nem csak velem csinálják ám ezt, ajjaj, dehogy. Vagyunk páran ilyen mindig befogható igásbarmok.
Én azért tényleg igyekszem árnyaltan gondolkodni, meg mindenkit megérteni, de az anyjuk büdös picsáját, a társaság fele hetekig halogatja a legkisebb munkát is, a másik fele meg tesz félre mindent és egy délelőtt rohammunkában, rengeteg stresszel, óriási koncentrációval megcsinál egy normális esetben kétnapos munkát.
Állítom, ha a csapat első felét kirúgnák, észre sem vennénk - hacsak abból nem, hogy megszünnének az utolsó pillanatra hagyott nagy hajtások.
nagyon elég volt a hétből.

basszussbasszusaffenébeaffenébe!!
itt van nékem egy csomó gyönyörű, nagy munka amihez értenék is meg amihez kedvem is lenne, erre az egész napom, sőt, az egész hetem szétfolyik azzal, hogy Cuppancskám után javítok és keresgetem azt, amit a PasszinszánszLady elkevert. Meg lóhalálában, másfél óra alatt állítom össze azt a statisztikát amihez két nap kéne, csak éppen az anyag három hétig feküdt valami huszadrangú kisfőnök asztalán és csak akkor jutott az eszébe nekem ideadni amikor már a körmére égett.
basszákmegbasszákmeg, meg se érdemelnek ezek engem.

Mancs elment.

Még valamit:
tényleg nem akarnék belekverdeni semmibe. Nem azért mert nagyon meg lennék ijedve, hanem azért, mert a jelenlétemmel nem akarom erősíteni egyik tábort sem.
Ezért úgy döntöttem, hogy az idén közelébe sem megyek azoknak az emlékműveknek, amelyek nagy közfigyelemnek örvendenek. Elkerülöm Nagy Imre szobrát, a Pesti Srácok szobrát, a 301-es parcellát.
Arra viszont szükségem van, hogy a magam módján megemlékezzem az eseményekről.
Nap mint nap elmegyek Bibó István mellszobra előtt. Magányosan, elfeledve áll a Duna parti sétányon.
Az idén ő jelenti számomra '56-ot.

:-) Szépjóestét!
Ma este a jegyzet írása helyett vitatkoztam, itt.
Lehet beszállni a vitába, szerintem érdemes.
viszont nagyon elfáradtam.

Ötven éve történt szabadnet.hu
Ma hajnalban egy eltévedt golyó halálra sebesítette Hegedűs István öttusázót, a Vasas úszóedzőjét. A végzetes reggelen éppen az uszodába indult a tanítványaihoz. Már nem érkezett meg. "A Pistára vártam nyolc órakor az uszodában, de nem jött" – mondja Bódy János, az olimpiai csapat tagja, Hegedűs egyik tanítványa. Nemsokára Gerendás Laci, a Fradi úszóedzője érkezett sírva, és csak annyit mondott: 'Pista meghalt'. Gerendás László elbeszélése szerint gyalog mentek az uszodába. Amikor a Szófia utcához értek, érkezett egy teherautó, és az utcán lövöldözés kezdődött. "Pista, itt lőnek!" – kiáltotta Gerendás, de addigra már Hegedűs a földön feküdt. A golyó a szívén találta el. "Fityula", ahogy sokan ismerték, híres volt szép testalkatáról. Róla mintázták a húszforintos bankjegyen látható férfialakot. Öttusázó reménységünk éppen tegnap, október 23-án ünnepelte harminckettedik születésnapját.

Csiribí-csiribá, csak azt sajnálom, hogy a jelszavas védelem miatt nem tudom megmutatni, hogy a vizsgajelentkeztető rendszerben már semmi tennivalóm nincs, mert egyetlen, tényleg egyetlen vizsgám sem maradt :-))
Hipp-hipp-hurrrááááááá!!

Ha valaki engem kérdez, szerintem a mentelmi jog csak arra való, hogy ha valamelyik képviselő koccan vagy gázol, akkor legyen miről lemondania, ha szondáztatják.

Nem tudom, jó ötlet lenne-e azoknak a holtfáradt, elgyötört közrendőröknek akik még mindig őrzik a kordonokat csak úgy, az állampolgári hála kifejezéseképpen adni egy-egy csokit vagy valami apró ajándékot. Éppen ha valaki arra jár csak mondani egy köszönömöt amiért tegnap 24 órán keresztül verették magukat.

Ez a Gergényi valami elképesztően gyenge.
Arra a riporteri kérdésre, hogy miért kellett a Bajcsyn és a Károly körúton randalírozó tüntetőket az Astoria felé, egyenesen a fidesz naggyűlésébe hajtani, azt válaszolta, hogy hát a tüntetők fordultak arra, a rendőrök csak követték őket.
Hát basszus, ez az, a rendőrök követték!!
Biztos azért, mert nem volt annyi eszük, hogy elébe menjenek az eseményeknek és egy busznyi rendőrrel elállják a Károly körutat, arra késztetve ezzel a tüntetőket hogy mondjuk a Király utcán át kerüljék el a naggyűlést. Vagy valami más útvonalon, mit tudom én, nem vagyok rendőrkapitány.
De nem, egyszerűbb arra hivatkozni, hogy hát a "tüntetők arra fordultak..."
Ki ez az ember és mi a szakmája, akit az én pénzemből fizetnek??
Ember, nekem nem valami lassiez-faire óvóbácsi kell rendőrkapitánynak, hanem egy tökös stratéga, aki beleszagol a levegőbe és meg tudja mondani, hogy az az 500 ember mit fog csinálni az elkövetkező másfél órában. És nem csak megmondja, de hat is rájuk, arrafelé irányítja a tömeget ahol a legkevesebb kárt okozhatják.
Arra kanyarodtak, basszus, ennyi ésszel meg egy veder vízzel elmehetne ürgét önteni.

"Népszavazási kezdeményezést nyújt be a Fidesz a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és demokratikus garanciák kérdésében..." fidesz.hu
Anyám, borogass!!
Egy ilyen népszavazást pont az én barátnémnak találtak ki.
Ha a csajon múlik, a nők nyugdíjkorhatárát leviszik 45 évre és bevezetik hogy kismacskákkal is lehessen GYES-re menni, de legalábbis a munkáltató négy óránként cumiztatási szünetet engedélyezzen. Olyannak meg, aki -mint ő- legalább négy macskát tart el, külön macskakonzerv-jegyeket is biztosítsanak és lőjék agyon azt az alomgyártót, aki hamisítja a macskaalmot.
Mit is szeretne még?
Ja, olyan szerelmespároknak akik más városban élnek havi két kefélési szabadnapot és ingyen vonatjegyet biztosítson a költségvetés.
Állampolgári jogon, természetesen.
Ja, és ha már népszavazunk, akkor egy füst alatt munkahelyi védőitalnak minősíttetné a Törley édes tankpezsgőt, mert az a legfinomabb.
Basszus, egyéb se hiányozna, minthogy a nép döntsön arról, hogy milyen adókat akar megfizetni!
Uhh.
Azért én, ha jogászdoktor lennék és ennyire nem ismerném az Alkományt, visszaadnám a diplomám.

Basszus, ezt akarták, tényleg oszlatni akartak október 23-án??
Hát nincs ott néhány ember, aki jártas lenne a tömeglélektanban és ki tudná kalkulálni, hogy ha hagyunk egy tömeget, vagy töredéktömeget három hétig forradalmárként tetszelegni, aztán hirtelen lenyomjuk, mint egy bolhát, akkor ott ki fog törni a feszültség, nem hagyják annyiban. Vagy tudták előre csak ez kellett, könnygáz, vízágyú és elmaradt emlékműavatás.
Hát most tessék, itt van, végleg bele van szarva az ünnepünkbe.
Brávó.
Vagy most aztán tényleg ki fog törni a forradalom.
Ezektől a forradalmároktól ez aztán még brávóbb.

Így lenne ötösöm a lottón, amilyen biztos voltam benne, hogy a kossuth-térieken nem lesz sapka. kurucinfo.hu
Távol álljon tőlem hogy védjem őket, de ha már egyszer megígérték nekik hogy maradhatnak, akkor hagyni kellett volna - annál is inkább, mert a húgyszag úgyis marad.

Ezen a szép késő nyári ünnepnapon tessenek elmenni kirándulni, bringázni, csipkebogyót szedni. És lehet olvasgatni az 50 évvel ezelőtti sajtót is.

:-) Szépjóestét!
Kétségtelen, hogy a külfödi notabilitásokat nem terhelték túl az ünnepi műsorral; Beethoven Egmont nyitánya és Bartók Táncszvitje volt műsoron, slussz, kész, lehet menni a díszvacsorára. Mindkét darabot Kocsis Zoltán vezényelte nagyon szuggesztíven. Rajta kívül tán csak Fischer Ádám tud így összefogni egy zenekart. Nagyon szép volt mind a két darab. Különösen az Egmont, ma még a szokásosnál is áradóbban, romantikusabban hangzott.
Sólyom mondott egy elég korrekt, semleges beszédet. A lényeget viszont az osztrák kancellár köztársasági elnök mondta ki, hála és köszönet érte. Szerinte egy párt sem lehet a kizárólagos igazság birtokában és a demokráciában a pártok fontosak ugyan, de az ország sokkal fontosabb.
Jól tessenek megjegyezni: "... a pártok fontosak, de az ország sokkal fontosabb."

:-) Szépjónapot!
Bulvár különkiadásunk következik :-D

11 óra felé éppen kagylókat mentettünk a Duna-parton. Ez abból áll, hogy a hirtelen lecsökkent vízszint miatt mázsaszámra szárazon maradt kagylókat visszadobáljuk a vízbe. Triplán hasznos elfoglaltság, egyrészt rengeteg kagyló marad élve, másodszor ilyenkor minimum egy órát töltünk kétrét görnyedve, seggünket az égnek fordítva ami igen jót tesz az agy vérellátásának, harmadrészt pedig a kutyák rettenetesen élvezik a vízbe csobbanó kagylókat. Csüdig a vízben ugrálnak, vékony hangon csaholnak, kergetik a csobbanó kagylókat. Néha el is kapnak és megropogtatnak egyet-egyet, de ez van, nincsen életmentő misszió kollaterál demidzs nélkül.

Nno, egyszer -a gémberedő derekam megnyújtóztandó- felnézek, hát a túlparton egy kisrepülőgép húz maga után valami transzparenst. Általában sörök és mobilszolgáltatók reklámjai szoktak lenni, de most nem, LÉGY..., betűzöm, mi a francot akar ez mondani, LÉGY A FELSÉGEM, mii???
LÉGY A FELESÉGEM! betűzöm, rugdosom bokán a barátném, nézzed már Te is, jól látom???
Jól láttam.
A gép tett három kört valahol a békásmegyeri lakótelep fölött majd elhúzott.
Nem akartam hinni a szememnek, ilyet eddig én még csak a "30 perc alatt a Föld" körül című műsorban hallottam, hát létezik olya gügye élő ember, aki így kéri meg egy nő kezét?!
Létezik.
Gondolom, pár napja bebattyogott a budaőrsi reptérre, időpontot egyeztettek, kifizette a néhány tízezer ft + ÁFA szolgáltatási díjat és ma 11 óra felé nagy körülményeskedve kiterelgette a barátnőjét az erkélyre. Aztán amikor repülégép zúgást hallott, mélyen a csaj szemébe nézett és felmutatott az égre. A nőknek, legalábbis az ilyenféle nőknek nem kell semmit kétszer elmagyarázni, azonnal megértette miről van szó és könnybe lábadt szemmel bólintott. Majd hosszú, forró csókban forrtak össze, ott a békásmegyeri panelház III. emeleti erkélyén, vasárnap délelőtt 11 órakor, amikor a húsleves már kész, de a tészta még nincs belefőzve nehogy elázzon.

Komolyan mondom, ha még egyszer az életben valakivel eljutok odáig hogy össze akarom vele kötni az életem, eszébe ne jusson ilyen marhaságot csinálni mert ott helyben, tőböl kitépem a pöcsét!
Én beszéltem, a Walkür!

"Az október 23-i központi ünnepség előkészületeként az '56-os forradalom és szabadságharc képeit tartalmazó óriástáblákat állítanak fel a Kossuth téri tüntetők és a hétfői emlékünnepség helyszíne közé." mno.hu
Pont, mint az egyszeri lány Mátyás királlyal; hozott is meg nem is, el is takarta a testét meg nem is.
Csak hát ami a népmesében poénra jön ki, az a való életben nem nagyon működik.
Először is, mert látni ugyan nem látszanak, de hallatszanak. Márpedig pont ezek a tüntetők rendelkeznek óriási gyakrolattal mindenféle ünnepség és rendezvény szétsípolásában. A külföldi notabilitások előtt pedig nagyobb szégyen lesz egy szétkerepelt ünnepség, mint pár tucat vagy akár pár száz tüntető a hozzájuk tartozó transzparensekkel és sátrakkal. Ráadásul megalázott és felhergelt tüntető, mert nem csak őket takarják ki a képből, de előlük is eltakarják az ünnepséget, ami nyilván látványnak sem lesz utolsó.
Másodszor, sajnos a szag sem fog a paravánok mögött maradni. Már csak azért sem, mert az ünnepség felőli oldalon lévő bokrok alja van jobban összepiszkítva.
Ez van, ezt az égést már mindenképpen be kell vállalnunk, akkor már jobb lett volna tényleg bevállalni, mert ez a szemérmetes kamuflázs csak ront a helyzeten.
Ráadásul nem old meg semmit, mert égés ide vagy oda, a legfontosabb mégis az lenne, hogy véget érjen a tüntetés sorozat.

Nem vagyok egy nagy ünnepségjáró, egyrészt a tömegiszonyom miatt, másrészt pedig mert teljesen hidegen hagynak a mindenféle parádék. Részemről letudom a megemlékezést azzal, hogy megnézek/megnéztem egy-két filmet, olvasok ezt-azt és alkalomadtán leteszek egy gyertyát mondjuk a Nagy Imre szobornál vagy a Pesti Srácoknál a Corvinban.
Ennyi.
Egyébként pedig élvezem ezt a gyönyörű, hosszúra nyúlt késő nyári hangulatú őszt, gyönyröködök a Duna felett lebegő kora reggeli ködben és a bokáig érő aranysárga avar zizegésében.

Az előbb bekapcsoltam a fűtést, ezzel az őszt ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánítom.
Most pedig visszavonulok egy kis őszi szépülésre - szerintem megérdemlem.

:-) Szépjónapot!
Egyik ijedtséget halmozom a másikra.
A barátném kapott ajándékba egy karmos békát és áthívott, hogy megmutassa milyen bohóc. Leültem az akvárium elé, a csaj kiment egy kávét készíteni én meg kopogtattam az akvárium falát és kis csipesszel adogattam be a szúnyoglárvákat. Egyszercsak a kretyusz állva megmerevedett és lassan kezdett hanyatt dőlni. Az ütő megállt bennem, Tejóisten, csak ránézek a békára és megdöglik, jajjnekem, kopogtattam az üveget mint egy eszelős, ébredj fel, meg ne halj itt nekem, agyoncsap a gazdád hogy csak rádnéztem és belehaltál!! Lassan, nagyon lassan dőlt el a béka, egy örökkévalóságnak tűnt az idő. Már majdnem laposan feküdt az akvárium alját borító kavicságyon amikor egyszercsak összehúzta magát, rúgott egyet és hopp, elkapott egy lefelé lebegő lárvát.
majdnem összeestem ijedtemben, hiába, no, nem való már nékem az izgalom!
Már persze ha a más békájáért kell aggódnom.
A sajátom, az más.
Mégiscsak beállítom azt az akváriumot és veszek bele egy ilyen dögöt, nagyon mókás kis jószág ahogy mereven, mint egy seprűnyél dől hanyatt.

Nos, ezzel megvolnék.
Utolsó rubrika is betöltve az indexben, jövő hétre alá is lesz írva, lehet lezáratni a féléveket.
Hanem, ez sem ment simán.
Végülis más dolgom nem volt mint kikészíteni az asztalra a jegyzőkönvet és betölteni a programot, a többit már a tanár intézte. Magához ragadta az egerem és teljesen önállóan ellenőrízte hogy minden érték megelelően van-e beállítva és hogy a specifikációnak megfelelően működik-e az áramkör. Bizisten, még az egeret sem kellett megfognom, bólintott, kész, mikor írtam a ZH-t?
Mondom, még régen, tán 2001-ben. Keresi a nevem, hát ki vagyok húzva, nincs jegy. Mondom kizárt dolog, mert egyrészt tudom hogy van, másrészt fel is hívtam a tanulmányi osztályt, hogy érvényes-e még, vagy újra kell írnom az egészet. Megnyugtattak, hogy érvényes a ZH-ra kapott jegy, nem kell újra írnom, ezért nem is készültem erre. Tényleg nagyon rendes volt a tanár, mondta, hogy ha ennyire biztos vagyok benne akkor menjek le a tanulányi osztályra és kerestessem ki a ZH-t, megvár. Úgy is lett, negyed óra múlva ott volt előttem a ZH, úgyhogy érvényes a jegy, nem kell újraírnom.
Mondanám, hogy minden jó ha jó a vége, de a rossebbnek sem hiányzott az a 20 perc amit a két emelet megmászásával és a dolgozat kikerestetésével töltöttem. Túlságosan elhasznált már az én idegrendszerem ehhez, a szivem össze-vissza ver, szédülök és ráadásul megsavanyodott a számban az öröm. Tényleg ez lett volna az utolsó vizsga, azt hittem majd hogy megkönnyebbülök de nem, csak itt maradt valami rossz ízű csömör, vagy tán undor. Mi a fasznak kínlódok én itt amikor egész életemben úgyis csak a mások előszobájában fogom címezni a borítékokat meg javítgatni a mindenkori Cuppancs kisasszonyok által elbaszott iktatásokat? Ez a legrosszabb, hogy órákat töltök azzal, hogy más után keresgélek meg javítgatok, ezt nagyon gyűlölöm.
Tényleg, minek ez az egész?

:-) Szépjóestét!
Hurrá, végre, vannak vizsgaidőpontok!!
Az áramköröm hónapok óta kész, a mérési jegzőkönyv kinyomtatva, azonnal lecsaptam a legelső időpontra - holnap délelőttre. Ma délután még átismételtem a legfontosabb tudnivalókat, és a tervezéshez szükséges dolgokat, remélem nem lesz baj. Viszont muszáj pihennem, a héten annyit dolgoztam mint az állat, reggel már elaludtam, a szokásos 6 órtai ébredés helyett 8 órakor tértem csak magamhoz.
Úgyhogy már alszom is.

Ja, előtte még csak annyit, hogy ne tessenek bedőlni a tecckóban kapható zöldborsos és olívabogyós eidami, valamint a fokhagymás és magyaros ízben kapható "serpenyős sajt" tejvegyipari termékeknek.
Mind a két izé csak sajtutánzat, némi fűszerrel felturbósítva. Jól hangzik a zöldbors, van is benne bőven, még jobban hangzik az olajbogyós sajt, de hiába minden, ahhoz hogy a termék élvezhető legyen, ahhoz bizony sajt kéne és nem valami gumiszerű, mosatlan tejesláda-szagú izé.

Nno, már itt sem vagyok, alszom mint a tej.

Mondom; tej!!!
Nem reggeli ital, TEJ!!!
Nna.

jajj.
nagyon elfáradtam.
basszus, hány ilyen nyomorult kétműszakos csütörtököt kell még végigszenvednem???!!!

:-) Szépjóreggelt!
Gyorsjelentés a Kossuth térről; beindult a kasztosodás.
Reggel jövök bringával, mindig ki kell kerülnöm a bringaútra telepített mobilklotyókat nehogy valaki rám nyissa az ajtót.
Ma reggel is így történt és mit látok, na mit??
Hát az egyik slojzi le van lakatolva!
Jelképesen, alig nagyobb lakat van rajta mint egy emlékkönyvön, de mégiscsak le van zárva a plebs elől. A kulcs nyilván valamelyik sárga mellényes önkéntes nemzetőrnél van és csak az arra érdemesek kaphatják meg. V.I.P-eknek van fenntartva, hogy úgy mondjam.
Hiába no, minden ember egyenlő, de mindig vannak egyenlőbbek.


És ami még ennél is szomorúbb (és most komolyan bezsélek, az előbb még röhögtem) a nagy sátorra ki van írva, hogy "TÓTH ILONA KÓRHÁZ". Plusz a felirat mellé van téve egy nagy vöröskereszt.
Ettől még mindig nem tértem magamhoz.

Hanem, ha én szociális minsizter vagy hajléktalanügyi biztos vagy valami ilyesmi főmufti lennék, álruhában szépen elvegyülnék a Kossuth téri tüntetők között és tanulmányoznám az ott látottakat; azt, ahogy megszervezik az életüket, az ellátásukat, a közösségüket. Számomra olybá tűnik ugyanis, hogy ott, a Parlament előtti pisiszagú, kiszáradt gyepen egy nagyon jól működő hálózat jött létre, aminek a tapasztalatait érdemes lenne felhasználni a hajléktalanok ellátásában.

:-) Szépjóestét!
Este megnéztük az Operában a Mayerlinget.
Mielőtt valaki megnézi a darabot érdemes tanulmányozni a cselekményt, mert különben elég nehéz rájönni, hogy ki kivel kavar, ki kivel kavart és ki kivel fog kavarni - bár jobbára mindenki mindenkivel, pontosabban bárki bárkivel társadalmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül. Mindezt pillekönyű, csonttalan táncosnők tornűrös ruhákban és gömbölyű fenekű táncosok feszes pantallóban. Hm, nyamm, ez a része teljesen rendben volt a dolognak. Különösen az első felvonásban a magyar tisztek fehér selyem egyenruhája, phúú, komolyan, már csak azért érdemes volt elmenni a színházba.

Bocs a profán hangnemért, szegény trónörökös és az ő Vetsera Máriája mégiscsak tragikus körülmények között hunyt el, de az az igazság, hogy a történet annyira bulváros, hogy szinte semmi érzelmet nem tudott kiváltani belőlem. Két gyenge idegzetű ember, egy egzaltált bakfis és egy kiégett ficsúr egymásra talált a halálvágyban, ennyi. Anyukám azt mondaná rá, hogy agyukra ment a jólét. Én meg azt mondom, hogy kár értük, az emberek kis részébe bele van kódolva hogy elcsessze az életét.

Egyébként nagyon szép a balett, az a fajta amiben gyönyörű kosztümök és pompás díszletek vannak és nagyon jól ki van dolgozva a történet. Rengeteg ember van a szinpadon, a háttérben is zajlik az élet; elől Rudolf flörtöl a felesége húgával, hátul egy udvarhölgy kacérkodik egy katonatiszttel, játszik a legyezővel, lesüti a szemét, közben ringatja a keblét. Később, egy másik szinen ugyanez a katonatiszt a falnak támaszt egy könnyűvérű nőcskét - szintén a háttérben, miközben elől Rudolf egy másik lány harisnyakötője körül matat. Nagyon részletgazdag a korográfia és van benne néhány hatásos jelenet is. Stefánia és Rudolf nászéjszakája például nagyon szuggesztív, olyan emelések vannak benne amitől kilelt a hideg. Krisztálytisztán lehetett érzékelni a nő kiszolgáltottságát a férfinak, aki nem szereti őt.

És hát a zene: Liszt Ferenc műveiből állították össze, gyönyörű, Liszt romantikája tökéletes harmóniában van a történet "romantikájával". Mármint azzal a fajta romantikával, amit az átlag bulvárolvasó gondolhat az uralkodók lelki és szerelmi életéről.

Nagyon zárójelben jegyzem meg, hogy a kivitelezésbe azért becsúszott néhány kisebb-nagyobb hiba. Az első felvonás utolsó jelentében például Rudolf nem találta Stefánia kezét és emiatt kissé sutára sikeredett, pontosabban kimaradt egy emelés, a második felvonásban pedig vagy Mária csúszott meg, vagy a trónörökös hibázott ismét és kis híján elejtette partnernőjét. Valószínűleg az volt a baj, hogy nem az eredeti szereposztásban ment a darab és a táncosokba nem ivódott még bele a szerep. Nem olyan nagy baj egyébként mert profik és ezredmásodperc alatt korrigáltak, az egyik barátnőm -aki ráadásul gyerekkorában balettozott is- például észre sem vett semmit.

Gömbölyű a darab nagyon, mindenkinek tud valamit adni; a zenerajongónak Liszt muzsikáját, a szép testek kedvelőinek pompás férfihátsókon feszülő pantallókat meg világszép balerinacombokról felcsúszó szoknyákat, a romantikára vágyóknak tragikus szerelmi történetet, az ilyen hozzám hasonló félművelt félértelmiségieknek meg a lehetőséget, hogy titokban élvezhessék, nyilvánosan viszont fikázhassák a valódi művészetet.

Hazafelé jövet aztán annyira belemerültünk a XIX. század uralkodóinak szerelmi életébe, hogy most azonnal utána kell néznem, hogy kibe volt szerelmes Rudolf anyja, Erzsébet királyné, azaz Sziszi. Én úgy tudom, hogy egy Andrássy grófba, de a barátnőm szerint Deák Ferencbe. Őszintén meglepődnék, ha elveszíteném azt az üveg pezsgőt, amibe fogadtunk.

Az a jó a "csináld magad!" munkákban, hogy ha az istenek lánya este fél tízkor a falvédő felrakása közben beejt az ágyába egy krémesdoboznyi bognárszöget, akkor csak magát szidhatja.

(Nagy baj azért nincs, mert egyrészt van itthon mágnes amivel összeszedtem, másrészt pedig a Bartókon gyönyörű Bajazzókat adnak. Párszor pedig láttam már ezt a darabot az Operában, de ott valahogy sohase hallottam ilyen szépnek és kifejezőnek. A Neddát éneklő Barbara Frittoli valami egészen elképesztően csalfa és szenvedélyes. Gyönyörű.)

Ajjaj, ebből baj lesz.
Az éppen csak gyógyuló csuklómnak nagyon nem tett jót az a 15-20 csavar, amivel felszereltem két kicsi, dísztárgyaknak való polcot, egy még kisebb fűszeres polcot és a falhoz rögzítettem egy nagyobb könyvespolcot.
És még keresem a helyét egy fedőtartónak és pár virágos polcnak is, de már a halántékomban lüktet a bal csuklóm.
Vagy meg kéne tanulnom jobb kézzel használni a csavarhúzót, vagy be kéne szerezni egy pasit akit rá lehet beszélni ilyesmire (is).

Eznemigazeznemigazmégnemlehetmégnemakarom!!!
Brühühühü :-(

Hajnalban teljesen ledöbbentem, a fű nem harmatos volt, hanem deres! Mondom: DE-RES!!
Affenébe, az éjjel fagyott!!
Reggel fél hét óta menekítem a szobanövényeim vissza a lakásba, folyik a hátamon a víz. Szerencsére az udvar védett, itt nem fagyott.
A növéynek viszont nagyot nőttek, sürgősen új cserepekre, kaspókra és földre van szükségem.
Jajj.
menni kell dolgozni :-(

"Három férfit gyanúsítanak azzal, hogy halálra vertek egy férfit, miután autójával elsodort egy 11 éves kislányt" origo
Délután, hazafelé bringázás közben drágabolgárurat (magyar hangja ezúttal Dési János volt) és a betelefonálókat hallgattam és csendesen forrt bennem a méreg.
Volt ott minden, mint a jó boltban - viseljünk fegyvert, nem szabad megállni elsősegélyt nyújtani, duplázzák meg Olaszliszkán a rendőrök számát, szigorítani a törvényeket, nyiltabb vagy burkoltabb cigányozás, bár ezt a műsorvezető elég határozottan leállította.

Tudom, széplélek vagyok, meg néha titokban szociológusnak is képzelem magam, meg egyáltalán, idióta HüPi vagyok, de akkor is, teljesen ledöbbentem azon, hogy a majdnem egy óra alatt senkitől nem hallottam a probléma leglényegéről beszélni.

Tudniillik arról, hogy mindnyájunknak van felelőssége abban, hogy bizonyos emberekcsoportok ennyire kivűl tudnak kerülni a civilizáción.
Félreértés ne essék: a gyilkosság az gyilkosság, aki üt, rúg, szúr, annak viselni kell a tettéért a felelősséget. Még akkor is, ha számára az a legtermészetesebb reakció, hogy az őt ért sérelmet azonnal megtorolja. Üt, rúg, szúr, mert számára az a normális, őt nem befolyásolja a civilizáció, a kultúra és a törvénytisztelet. A más életének tisztelete sem, mert ösztönei egy ősember ösztönei csupán és ha azt hiszi hogy veszély fenyegeti akkor zsigerből támad.
Csak hát itt van bennem a kérdőjel; hogy jut el az ember idáig? Egyes csoportokra miért nem hat a civilizáció?
A futballhuligánok, az isten háta mögötti kis falvakban nyomorgók miért viselkednek állat módjára? Miért törnek-zúznak-ütnek-rúgnak?
Mert jó nekik?
Vagy mert ez az egyetlen módja annak, hogy kifejezzék magukat?
Vagy megvédjék magukat?
Vagy egyszerűen csak nem volt módjuk elsajátítani a civilizált életet?
Nem volt módjuk megtanulni, hogy ügyeket elintézni nem csak ököllel lehet?
Vagy pont azt tudják csak, hogy ha sérelem éri őket, akkor maguknak kell elégtételt venni, mert másra nem számíthatnak?
Nem tudom.
Pontosabban nem tudom biztosan.
Mert azért valahol valami azt súgja bennem, hogy bizony, a társadalom nagyobbik, "civilizált" fele szívesen nem vesz tudomást a kisebbik, kevésbé szerencsés felének bajairól. Megelégszik azzal, hogy nem őt zavarják.
A hajléktalanokat telepítsék ki, ne rondítsák a várost.
A futballhuligánok nyugodtan verjék egymást pépesre, úgyis jobb tévén nézni a meccseket.
A cigányok is legyenek minél távolabb, ott hangoskodhatnak, kapnak családi pótlékot, éhen nem halnak.
Aki nem akar kultúráltan viselkedni, azt nem kell erőltetni, elég, ha a saját területén ordibál meg verekszik és nem zavar másokat.
Csak hát előbb utóbb zavar.
A futballhuligánokról kiderül, hogy nem csak metrókocsikat tudnak szétverni - mint az éppen mostanában tapasztalhattuk.
A nyomorban, kilátástalanságban, reménytelenségben tartott cigányokról pedig egyszercsak az derül ki, hogy elzártságukban valami elképesztően ősemberi szubkultúrát alakítottak ki maguknak, amiben minden vélt vagy valós sérelemért azonnal ököllel kell elégtételt venni.
Nem tudom, hogy az elkövetők milyen intellektusúak és mennyire tanultak de gyanítom, hogy pár osztályt végezhettek csak és az érzelmi intelligenciájuk és a probléma megoldó képességük is jócskán átlag alatti lehet.
Csak az a baj, hogy abban a közösségben ahonnan ők kikerültek, módjuk sem volt elsajátítani mondjuk például a konfliktuskezelést. Nem a szó tudományos, hanem a hétköznapi értelmében ahogy egy normális iskolában, egy normális munkahelyen vagy egy normális utcában megtanulnak az emberek hétköznapi konfliktusokat kezelni.
Ez a társadalom ezt a lehetőséget megtagadja ezektől az emberektől mert nem fogadja be őket a normális iskolákba, a normális munkahelyekre és a normális utcákba.
Gettókba szorítja őket, ahol egymás között vannak és ahol -más minta nem lévén- saját törvényeket alakítanak ki.
Kétségtelen, hogy ezek az ököljogok sértik a többség érdekeit de a problámát nem fogja megoldani az, ha jogszabályokat alkalmazunk rajtuk.
A problémát az fogja megoldani, ha ezek az emberek kikerülhetnek a gettókból, kikerülhetnek a reménytelenségből, ha bekerülnek olyan iskolákba és olyan munkahelyekre ahol normális viselkedésformákat és problémamegoldásokat tudnak elsajátítani.
Gyanítom, hogy ennek a rétegnek a felnőtt tagjai már elvesztek a "civilizált", normális élet számára. Ők már nem tudnak kinőni a telepekről, ők már nem tudnak normális munkahelyekre és normális utcák lakóközösségébe beilleszkedni.
Hanem, a gyerekeknek még van esélyük. Ha őket befogadják a rendes iskolák, ha nem cigányosztályokban, gettóiskolákban kell végigbukdácsolniuk 10 év alatt 6 osztályt, akkor ők el tudják sajátítani azokat a viselkedési formákat és problémamegoldó képességeket, amivel kikerülhetnek a gettókból és a telepekről - és ha már kikerültek, magukkal húznak néhányat a felnőttek közül is. Talán. Hátha.
És ez nem csak nekik lesz jó hanem mindenkinek, az egész társadalomnak, mert biztonságosabb lesz a világ.

:-) Szépjóestét!
Jó kis nap volt, a hátsóm kis híján belegyógyult a székbe. Még az ebédet is a számítógép előtt ettem meg, itthonról vittem be tegnapról maradt -pulykaaprólék levesben főtt zöldségből készült- francia salátát és csőben sült karfiolt. Finom volt nagyon mind a kettő.
Holnap is viszem az ebédet, padlizsános-paradicsomos tésztát.
Két adaghoz volt itthon egy csinos kis padlizsán, négy szem túlérett paradicsom és egy üveg alján 10-12 szem maradék olajbogyó. A cserépben nevelt bazsalikomom is öregedni kezdett már, le kellett szüretelni hogy még élvezhető legyen. Hagyma, fokhagyma mindig van itthon.
Először a padlizsánt megmostam és azon héjastul másfél-két centis kockákra vágtam. Picit megsóztam és beletettem az egészet a kukta acél szűrőbetétjébe, hogy a lyukakon kicsöpöghessen a padlizsán leve - ezt az olaszoktól tanultam, ha nem roston sütik a padlizsánt akkor előtte mindig lesózzák, hagyják állni fél órát és kinyomkodják a levét. Egy kis fej hagymát és egy gerezd fokhagymát apróra, de tényleg nagyon apróra vágtam és két kanálnyi forró, sistergő olajon picit megpirítottam. Külön edényben, szintén két kanál forró olajon megpirítottam a kis kockákra vágott paradicsomot is. Közben felszeleteltem még az olajbogyókat és a három szál vénülő bazsalikomról lecsipegettem és megmostam a még fiatalnak nevezhető leveleket is.
A hagymát ráöntöttem a paradicsomra, az egészre rádobtam a levétől enyhén kinyomkodott padlizsánkockákat, a felkarikázott olajbogyót és a zsenge bazsalikomleveleket. Szórtam rá még egy mokkáskanál oregánót is, ha már olaszos, akkor az nem maradhat ki. Lefedtem az edényt és készre főztem a mártást.
Ha a paradicsom nem adna elég szaftot, vagy a nyitott edényből elpárologna, kevés vízzel lehet pótolni. Sózással vigyázni mert az olajbogyó sós, a padlizsán elősózott, szóval csak csínján, kóstolás után ízesítsük a mártást.
Olyan tésztát érdemes hozzá főzni, ami öblös, csavart, likes-lukas, szóval ami jó sok szószt tud felvenni.
A tetejét meg lehet szórni parmezánnal vagy valami reszelt sajttal - inkább parmezánnal, elég pepecselős munka, megér egy finomabb sajtot.
Akinek nincs friss bazsalikomja, az szárítottal helyettesítheti, vagy valami olasz fűszerkeverékkel. Friss paradicsom helyett is lehet majd a télen konzervet használni.
Mint minden tésztaétel, ez is frissen az igazi, de a menzai kecsöpös-fagyasztott-mekszikói-keverékes bolonyainál klasszisokkal jobb lesz még másnaposan is.

:-) Szépjóestét!
Ritka az ilyen hétvége, amikor semmi olyasmi nem történt velem amiről érdemes lenne írni. Vagy legalább olvastam vagy hallottam volna valami olyasmi amiről az eszembe jutott volna valami amiről írhatnék.
Sajnos még azt sem mondhatom, hogy ez a pihenés mert nem, ez nem pihenés, ez szellemi tunyaság.
Viszont jólesett.
És mentségemre szól hogy jókat főztem - csak csupa olyasmit, aminek a receptjét itt egyszer már leírtam.

Elég rossz viccmesélő vagyok, de ahogy átnéztem a hírportálokat, ez a vicc jutott az eszembe:

Öreg bácsit elviszik repülni. Gondolja a pilóta, na, jól ráijeszt az öregre, meredeken elkezd felfelé száguldani. Fél szemmel lesi az öreget, az meg csak annyit mond:
-Nna, nem nagy kunszt, erre számítottam.- (beol.hu)
A pilóta gondol egyet, na, ha ilyen bátor az öreg, mutat még valamit, orsóba teszi a gépet. Az öreg meg csak dünnyög maga elé
-Ajjaj, e'mmán valami, de erre is számítottam.- (origo.hu)
Nna, hát itt már a szakmai büszkeségrőlv an szó, nehogy már egy vénembert ne tudjon elkápráztatni, húz egyet a karon, átfordítja a gépet, úgy repülnek fejjel lefelé.
-Hijnnye, erre azé' má' még én se számítottam!- (hírszerző.hu)

Csütörtök van; a lábam leszakad, a hátam beszakad, a fejem szétszakad.
Ráadásul a rádiómban lemerült az akku, dunsztom sincs mi történt ma a világban.
Gyurcsány miniszterelnök még?
A koreaiak robbantottak másik atombombát?
Ki kapata az irodalmi Nobel dijat?
Ki beszélt a Kossuth téren, és mondott-e valamit?
Minderre már csak reggel kapok választ.

:-) Sépjóestét!
Valaki legyen szíves magyarázza el nekem, nyomorult tévétlen páriának, hogy a 4 évvel ezelőtt oly lelkesen üdvözölt és a legminőségibb közéleti műsorok között számon tartott Napkelte mára hogy süllyedt odáig, hogy a műsorral kapcsolatban csak gusztustlanul szuszogó (és felkészületlen) Verebesről, nyálcsorgató (és szintén felkészületlen) Lakat T-ről, a kormánynak csontig benyaló Oroszról és nagyképű, ugyanakkor felkészületlen Havasról olvashatok?

Bizisten nem azért jutott az eszembe a kérdés mert a fidesz bojkottot hirdetett a műsorra. Nem, a kérdés már korábban is felmerült bennem, csak nem tartottam fontosnak.
De arra határozottan emlékszem, hogy négy éve úgy várták a Napkeltét az MTV-be mint a messiást, hogy végre egy szinvonalas, elfogulatlan közéleti műsor.
Mostanában meg csak szuszogó, nagyképű, nyálcsorgató, a kormánynak csontig benyaló, de legfőképpen felkészületlen riporterekről olvasok.

A stáb alig változott, mi történt közben?

:-) Szépjóestét!
Nincs semmi baj, csak a hétvégi súrolástól úgy bedurrant a csuklóm, hogy a munkanapot alig bírom ki, ha meg a kulcsot el kell fordítanom a zárban, csillagokat látok a fájdalomtól. A fene hinné, hogy a klaviatúra püfölése ekkora erőfeszítést igényel, de nagyot, legalábbis a fájdalom mértékéből erre következtetek.
Egyébként is pocsékul vagyok, borzongok, percenként szeretnék sikoltozva kirohanni a szobából.
Majd elmúlik.
Legalábbis remélem.

:-) Szépjóestét!
ami engem illet, ma hullára dolgoztam magam :-(

Ami csak úgy, a világot illeti, nos, a nap híre, hogy "- Bízzatok bennem, olyan módosítás lesz, ami áthúzza azt az újságokban címlapon megjelent számítást, hogy majd innentől megnézhetjük magunkat, mert a Fidesz fogja osztani a pénzt. Nem így döntöttek Magyarországon a választók, és nem így döntött az Országgyűlésben a Fidesz. Ha kétharmaddal megszavazta volna a regionális választott önkormányzatot, ma más helyzet lenne." mondta Lamperth Mónika egy zárt választmányi ülésen.

Na most ilyenkor melyik ujjam harapjam?

Mert egyrészt, hova jutott ez az ország, hogy az önkormányzati miniszter nyugtatgatja a párttársait, hogy nyugi, az ellenzék nincs nyeregben, vagy ha igen, még mindig ki lehet onnan akolbólítani
Másrészt, micsoda dolog az, hogy mindenféle zárt üléseken elhangzott beszédek felvételei mindenféle rádiókhoz kerülnek? Ki csinálja ezt, miért csinálja ezt és mennyit keres vele?
Harmadrészt, ha most a szocik lennének annyira tökösek mint amennyire nem azok és ők is beszereznének néhány hangfelvételt mindenféle fideszes zárt ülésekről, még reménykedhetnénk is abban, hogy a magyar közélet belátható időn belül megtisztul a minden oldalon megtalálható sunyi, önös érdekekük szerint politizáló alakoktól.

Hanem, ahogy a szocikat ismerem, azok bizony nem elég tökösek ehhez, és ezentúl inkább arra ügyelnek majd, hogy még egymás között, önmagukhoz se legyenek őszinték, nehogy lehallgassa őket valaki. Meg hát valljuk be, nem is elég tehetségesek, hisz ha a kezükbe kerül valami lényeges, akkor is hagyják bebizonyítani, hogy az a jegyzőkönyv nem taggyűlésen készült.

Nem is tudom, mit lehet tenni ilyenkor; vajon a cél tényleg szentesíti az eszközt? Szabad-e geciségre geciséggel reagálni annak érdekében, hogy lebuktassuk a főgecit? Pontosabban hát hogy kiderítsük, a kettő közül melyik a gecibb?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel bennem.
És nem tudom rá a választ.
Viszont nagyon megbántam, hogy nem maradtam kint Ausztráliában.

Ja, és van még egy kérdésem; akkor most ki is járt jól azzal, hogy a fidesz nem szavazta meg a régiók létrehézásáról szóló törvénytervezetet.
m
Merthogy ki járt rosszul a meg nem szavazással, azt tudom; közel 10.000.000 magyar állampolgár járt vele rosszul ugyanis.

:-) Szépjóestét!
Nos, bringaügyileg ma egy újabb tabu dőlt meg; igenis, lehet Pesten normálisan felöltözve(*) bringával moziba menni. Kényelmesen, pilinszkázva, nem kell megizzadni. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy mikor fogok először a bokáig érő, mohazöld bársonyruhámban és tűsarkúban bringával menni az Operába. Szerintem a jegyszedő nénivel meg tudnám beszélni, hogy a III. emeleti feljárónál, az oldalkapunál bevihessem a drótszamarat Grane-t.


A filmről most nem írok, mert hazafelé jövet olyasmit láttam, ami mindent feledtetett velem.
Gondoltam, ha már ennyire fitt vagyok, hazafelé jövet útba ejtem a tecckót és feltöltöm a joghurt, sajt, rizs, villányi vörösbor, grillkolbász és egyéb készleteimet.
A pénztárnál egy nagyon fiatal, nagyon lepukkant kismama állt előttem, babakocsiban egy picike, egy év körüli kislánnyal. Fél 12 körül lehetett, nem a legideálisabb időpont arra, hogy egy karonülővel az ember lemenjen a boltba palackozott teát, pilóta kekszet és cigarettát venni. De a nő pont az a sápadt, leamortizált fajta volt akiről feltételezni lehet, hogy éjjel gyerekestül együtt lezavarják cigiért. Valahonnan mintha ismerős lett volna, de annyi ilyen szerencsétlent lehet látni, kosozos farmer, fakószőke, zsíros haj, sápadt arc, karikás szemek, zavaros tekintet. Ha nem tudnám, hogy milyen gyilkos szerekkel mérgezik magukat az emberek, azt gondolnám róla, hogy rosszul táplált és súlyos vitaminhiányban szenved - így azonban inkább nem találgattam mi baja lehet.
Aztán amikor rám került a sor, pakoltam nagy sebesen, hát a szatyorhalmaz alól kezembe akadt egy pilóta keksz. Mutatom a pénztáros nőnek, hogy a kis hölgy itthagyta, szegény, három dolgot vett összesen abból is itthagyott egyet. A pénztárosnő elvette és elég furi hangon mondta, hogy sebaj, úgyis jön még az éjjel. Csak néztem rá nagy szemekkel, hogy mi van, többször is le szokott jönni a gyerekkel, éjnek idején? Mondja a pénztáros hogy bizony, éjszakánként 6-8 alkalommal jön, egész éjjel lejmol és azonnal el is költi a pénzt. Nem is érti, egy ilyennél hogy hagyhatják ott a gyereket, már régen el kellett volna venni tőle.
És akkor ugrott be, hogy tényleg, még a tavasszal jöttem haza és egy nő, most már biztos, hogy ez a nő egy kisgyerekkel megállított, hogy elfogyott a gyerek tápszere és a patikában éjjel felárat számítanak fel, ki tudnám-e segíteni. Gyanítottam, hogy át vagyok vágva, de gondoltam üsse kő, megveszi azt az üveg bort a pasasának és legalább mehet haza a gyerekkel, megér nekem kétszáz forintot, hogy nagylelkűnek érezhessem magam.
Háát, mit ne mondjak, ezek után nem tudom.
Ennyi energiával akár dolgozhatna is, árut feltölteni sem nehezebb mint egész éjjel koldulni.
Nem tudom.
Mit lehet ilyenkor csinálni?
Valószínűleg semmit.


----------------------------------------------------------
(*) A normálisan felöltözve azt jelenti, hogy farmerban és pulcsiban, ami a bringázáshoz megszokott macskanadrág - fakult kínai póló kombinációhoz képest tényleg egész normálisan néz ki.

:-) Szépjóestét!
nem tudok szabadulni attól az iszonyú kellemetlen érzéstől, hogy szétfolyik a kezemből az idő. Soha semmire nem jutok, csak tengek-lengek, aztán mindent kapkodva kell csinálni.
Nno, akkor nézzük, mi fért bele a mai napba.
Fél hétkor ébresztett a kutya. Csak ébresztett, fel nem keltem, ő eldőlt az ágy előtt, én meg vakargattam, közben el-elszunyókáltam. Fél nyolckor keltünk, bepakoltam a hátizsákot, nyolckor indultunk. Másfél órát gyalogoltunk, saslikot sütöttönk, ittunk egy jó kapucsinót és egy még jobb korsó sört, közben találtunk gombát is, aztán másfél órát gyalogoltunk vissza, pont egy órára értünk haza.
Kicsit olvasgattam a hírportálokat, lemostam magamról a füstszagot és valahogy, nem tudom hogy, a kanapén találtam magam, vízszintes helyzetben. Négykor ébredtem, rohanás dolgozni. Fél óra bringázás oda, ittam eg ykapucsinót, négy mosdóban lemostam a csempefalakat és felsúroltam a fugákat. A piszoárok környékén oldószerrel leszedtem a húgykövet (egyszer valaki megmutathatná, hogyan lehet mellétalálni a pisszoárnak!). Hétre végeztem, folyt a hátamon a víz, de még következett félóra bringázás haza. Kivittem a kutyát, a zuhany alatt lemostam az izzadtságot, megírtam ezt a posztot és utána ülök fel a bringára, megyek moziba.
ja, közben kimosódtak és kiterítődtek a hétközben használt bringás macskanadrágjaim és pólóim, már jár a gép a másodállásomból hazahozott törölközőkkel, azt még mozi után kiteregetem.
És valahogy, akárhogy számolom, másfél-két óra mindig hiányzik a napomból, amivel nem tudok elszámolni.

Háát, igaz, hogy a konyhában, krumplihámozás és csirkemellfilézés közben hallgattam, de ennek az Orbán beszédnek tényleg hangosabb volt a ketyegése mint a durranása.
Pont mint 2002-ben, amikor olyan váratlanul kikaptak. Nem tudott hova kapni, mit csinálni, csak hajtogatta, hogy fogjunk össze, hogy ha kell, együtt tudjunk mozdulni. Akkor is naggyűlés naggyűlést követett, most is ezt hirdette meg. Szimpla időhúzás, abban reménykedik, hogy majdcsak lesz valami, majdcsak ölükbe pottyan egy hangfelvétel amit össze lehet vagdosni, vagy valami hasonló. Őmelette elaludni úgysem lehet, ért hozzá hogy izgalomban tartsa a népet, hát pár hétig biztos lesznek még tüntetések.
A fehér szín, nos, azt én inkább hanyagoltam volna, a Kossuth téren a TV székház ostroma után közfelkiáltással mondták ki, hogy a "forradalom" szine a fehér. Ezt másnap felkapta Schmidt Pál, én már ebben is folytonosságot éreztem.
Ez a hat pontos Charta pedig, nos, én az ő helyében nem venném a számra a Charta kifejezést, akárhány pontos is az - ez a hat pont ráadásul teljesen semmitmondó, sőt, semmitkérő.
A végén pedgi ezek az izmos karok, amelyek bármilyen követ meg tudnak mozgatni, nos, ez a három hete feltépett utcaburkolatok után kifejezetten nem egy mérsékelt politikushoz illő szóvirág.
De pont ebben nagy mester ő, a képekben beszélésben, amit ért az akinek szánja, viszont mindig ki tudja magyarázni olyanok előtt, akik szintén értik, csak éppen nehezményezik - ezúttal mondjuk a macskakövel való dobálózást.
Izmos karok, amiknek ereje a méltóságban és a kitartásban van, atyaég, komolyan, tiszteletreméltó teljesítmény ilyen erős és 'ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes' képeket kitalálni.

Ehh, undorító, megyek inkább, megcsinálom holnapra a saslikot. Ki tudja, meddig lesz ilyen szép, szabadtéri sütögetésre csábító idő.

Szép nagy pirospont a Szinbád mozinak!
Írtam nekik egy mailt, hogy ha valamelyik este náluk nézném meg a Férfiaktot, kiköthetném-e a bringám a moziban.
Nem telt egy óra, és már jöt is a válasz; természetesen!

Nno, kérem, hát valahogy így kell törzsvevőt fogni.

Boldog névnapot! :-))
(vigyázat, a link hangos, várjuk meg amíg a főnök kimegy a szobából)

A Gyógyszerészek nem csak az emlékezetünk frissen tartásához értenek, de a zenei műveltségünket is fejlesztik.
Vigyázat, a posztban lévő két link kinyitása fájni fog!
(az oldalunk a röhögéstől)

A visszaszámláló ketyeg, kicsit hangosabban mint egy időzített bomba. De nem is az a célja hogy észrevétlenül meghúzódjon egy pad alatt vagy egy kukában és váratlanul robbanjon. Nem, pont fordítva, ez a visszaszámláló csak ketyegni akar, jó hangosan, hogy mindenki összecsinálja magát a félelelmtől, aztán egysezrcsak majd pukkan egyet, szór némi szikrát maga körül és elfüstöl szép csendben.
Ezt Déli Úrtól loptam:

Egyébként csak fütyörészgetek itt magamnak, hátha akkor nem rémíszt a ketyegés.

:-) szépjóestét!
Ma nincs érdemi blog, mert az erre szánt időmet elég jó kis vitával töltöttem, itt a blogon, egy poszttal lejjebb. Érdemes odakattintatni.
Jobb is így, ugyanis ma a világon semmi nem történt, hacsak az nem, hogy pirítóst vacsoráztam lágy, szobahőmérsékleten tárolt camembert és márvány sajtokkal, egy pohár vörös borral és egy nagy fürt szőlővel. Igaz, a legolcsóbbbal, rózsaszínű saszlával, de jó volt nagyon, édes mint a méz és az édessége különös harmóniában olvadt össze a márvány sajt sós ízével.
Hiába, no, élni tudni kell.

Ja, más jó dolog is történt, az olvasni valók közé kilinkeltem berillt.

A kellemetlen dolgokról inkább nem írnék, akit érdekel, nézze meg oldalt a shout-boxot és a társalgót.
Ez van.
Szerintem eszek még egy fürt szőlőt. Csak ez alkalommal, mivel a változatosság gyönyörködtet, fehéret :-))
És adok még egy jó tanácsot: a sajtokat fogyasztás előtt minimum 3-4 órával ki kell venni a hűtőből, hogy az ízei igazán érvényesülhessenek. De még jobb, ha a vacsorára szánt sajtot már reggel kitesszük a konyhaasztalra.
Nno, most pedig tényleg eszek még egy kis fürt szőlőt. Vagy két kis fürtöt. Esetleg mindjárt egy nagyobbat :-))

:-) Szépjóestét!
Úgy látszik, a fidesz végleg levetkőzte az úriemberségnek még a látszatát is; már a kutyakomédiázásnál tartanak. Esküszöm, külön emberük van arra, hogy az értelmező szótárból mindig újabb és újabb becsmérlő kifejezéseket szemezgessenek. Az "Akár fel is emelhetnénk ezt az épületet, de nem vagyunk úgy
öltözve" bumfordi eleganciájától elég gyorsan eljutottak oda, hogy gyújtogatókkal tüntessenek együtt. Lelkük rajta, ha szeretnek hepciáskocni, tegyék. Tisztára mint valami alsófalufarkai kocsmában, kipattintják a bicsakot oszt hőzöngenek ezerrel. (A hepciáskodni és hőzöngeni kifejezésekre copyright by Brünnhilde, kéretik nem lenyúlni!).
Úgy tűnik, hogy a hangulat izzításával párhuzamosan az mszp és az szdsz nem hagyja magát, összezárnak. Hogy ez négy év múlva mibe fog kerülni az szdsz-nek, most inkább nem jósolnám meg. Legyen elég annyi, hogy eddig még mindig veszített 8-10 %-ot, ha nagyon összefogott az mszp-vel. Merthogy a liberális szavazópolgár is finnyás ám, mindne jel szerint finnyásabb, mint a konzervatív.
Hanem, az azért mégis furi, hogy a lenézett ex-apparatcsikok meg prolicsemeték kulturáltabban politizálnak mint az oxfordban diplomázott jogászok. Erre mondják, hogy nem a papír teszi az embert, hanem az emberség.
A fidesz egyébként tényleg nagyon szélre tart, alig hiszem, hogy létezik olyan normális, középosztálybéli polgár aki most kimenne a Kossuth térre húgyszagot(*) szívni. Oda már csak a nagyon elvakultak mennek ki, a polgár ehhez túl finnyás. Ha meg mégis kimegy, akkor nem polgár - legalábbis a szó szótári értelmében nem az.

Más:
hanem, emberek, nagy találmány ez a kerékpár! Két hét után először mentem dolgozni, reggel úgy kellett erőszakot tenni magamon, hogy egyáltalán elinduljak. Mindenféle pszichoszomatikus tünetek törtek elő rajtam, szédültem, hányingerem volt, csikart a hasam. Mire beértem, teljesen felfrissültem, ittam egy méregerős kávét és mire észrevettem, már dél volt. Annyi munkám van, hogy a kollégák oda se merték tenni az asztalomra, mindenféle fiókokból meg dobozokból apránként szedegetik csak elő. Délutánra már a könnyem folyt a fáradtságtól, a nyelvem kiszáradt, a szemem égett, a lábam bedagadt. 40 perc bringázás, és mintha csak akkor ébredtem volna, friss lettem megint; a bokám lelappadt, a homlokomon kisimultak a ráncok.

Mégmás:
a sajtos edényeket (sajtmártás, reszelt sajttal szórt tészták, pizzák, ilyesmi) előbb hideg vízzel tessenek elmosogatni és csak utána meleggel. A meleg víztől ugyanis egyből megolvad a sajt és rákeményedik a tányérra, villára, azt onnan már csak lekaparni lehet. A hideg víz viszont simán lehozza.


-----------------------------------------------
(*)nem viccelek, ma először mentem dolgozni és a bringaút megkerüli a Parlamentet. Tömény húgyszag üli meg a környéket, a tüntetők felőli oldalon enyhébb, de a másik oldalon nagyon penetráns, az egész tér levegőjét tönkreteszi. Meg a bringautat is, mert a mobil WC-ket a bringaútra telepítették, a kordont a bringaútra telepítették, az árusok ugyan nem a bringaútra telepedtek csak a szélére, de a vevőik már a kerákpársávon tömörülnek, le kellett szállnom. Ez van, ez az én hozzájárulásom a szólásszabadsághoz és a demokráciához.

Huúúúúú
HuhUUÚúúúúúúúúú
UhHhuHhÚÚÚÚúúhHhúúúúúúú
UHhuuuúúúúúhHhuuuhuuuÚÚÚúúúHhúúúú
A rézfaszú bagoly mostantól nem csak huhog, de számol is - méghozzá visszafelé.
Ránk számol, hogy pontos legyek.
A demokráciára számol rá, hogy még pontosabb.
Övön alul üt, és még van pofája rászámolni.
(csak erős idegzettel vagy fejlett humorérzékkel megáldottak kattintsanak a linkre!)

:-) Hihihi, a projektirányítási szoftverek házifeladat, amit a bokszolóorrú szépfiúnak írtam, négyes lett. Woww, nem is vagoyk én olyan hülye, mint ahogy néha hiszem. Illetve mint ahogy általában hiszem magamról :-(

A statisztikám közben szép csendesen átlépte a 40.000 látogatót. Nem tudom, hogy ez a számláló beillesztésétől számított két év alatt sok vagy kevés.
De ha a színházas blogomra rátaláló keresőszavakaban a sok "hatalmas fasz", "óriási farok", "híres színészek meztelenül", "családi erotikus történet" és hasonlók mellett nem lennének olyanok mint "Parsifal", "mondatok a tanú című filmből", "brecht", "Wagner történet", "hitler bukása", "Örkény egy percesek", "Mácsai monológ", "opera szövegkönyvek" és így tovább, nos, ha ezek nem lennének, most abbahagynám a blogolást. Tán még az internet előfizetést is visszamondanám, csak a blogolás miatt tartani pénzpocsékolás az egész és valahogy hirtelen rettenetesen elegem is lett belőle.
Egyáltalán, mindenből elegem van.

Hoppá!
Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kér maga ellen pénteken a Parlamentben radio.hu
Úgy látszik, Gyurcsány komolyan gondolja, hogy most aztán vagy tényleg megcsinálják a reformokat, vagy nélküle vagdossák tovább centinként a macska farkát. Bár valami azért azt súgja; biztos abban, hogy bizalmat kap.

UpDate:
Orbán rákontráz, pont egy lépéssel toldja meg Sólyom László kinyújtott karját, ő már nem csak javasolja az Országgyűlésnek hogy rúgják ki Gyurcsányt, de valóságos, 72 órás ultimátumot adott.
Gyönyörű lesz, mit ne mondjak, Orbán és Ekrem Kemál egy szónoki emelvényen Pozsgayval és Makovecz-zel.
Nno, ha most valaki szevezne egy demonstrációt Gyurcsány mellett, kimennék rá. Virágot tartanék a fogaim között, a legfelső gombot letépném a blúzomról és ott pogóznék az első sorban.
Basszák meg, tényleg mocsok egy dolog a politika.

Sütő András 1927 - 2006.


„Alacsony helyről nem bírok felszállni - mondtam, és létra után nézelődtem. Annak a közepe tájáról, karomat kitárva, rúgtam el magam az űrbe. A búzagazt szemelgető tyúkok, kacsák közé zuhantam. Míg összeszedelőzködtem, akkora kotkodácsolás támadt körülöttem, mintha a hóval együtt valóban az ég küldött volna." (részlet -és nekem szóló üzenet- az Anyám könnyű álmot ígér című regényből)

:-) Szépjóestét!
Nos, jobb ha gyorsan túlesek rajta; elmentem ugyan szavazni, de szándékosna érvénytelen szavazatot adtam le.
Fogtam magam és minden név mellé odaírtam, hogy ALKALMATLAN! Katona Kálmánnál egy pillanatra megálltam és mivel az ő alkalmatlanságában nem voltam ennyire biztos, azt írtam oda, hogy ALKALMATLAN PÁRT! Aztán, ha már így árnyaltam a véleményem, Demszky és Tarlós mellé még odaírtam, hogy SZEMÉLY. A mijépes és munkáspárti jelölt mellé az került, hogy ALKALMATLAN SZEMÉLY + PÁRT! Úgy vert a szívem mint régen, nagyon régen, amikor hagytam magam rábeszélni, hogy becsöngessünk egy öreg nénihez és azonnal elrohanjunk, csak messziről nevessük ahogy a néni kibotorkál, szétnéz, nem érti hogy mi történt és visszabotorkál. Gyerekcsíny, mondhatnánk jóindulattal vagy sunyiság, mondhatnánk rosszindulattal.
Nno.
És hogy miért csináltam? Miért gyerekeskedtem/sunyiskodtam el az idei helyhatósági választásokat?
Nos, az elmúlt választásokon szinte csak azért szavaztam, hogy a fidesz vissza ne kerüljön a hatalomba - sőt, 2002-ben még kampányoltam is. Aztán következett az osztogatás, a felemás, hamvukba holt reformok és a felismerés, hogy lényegében semmi sem változott. Az év őszén azért még elmentem a fidesz ellen szavazni, csak hogy én is üssek rajtuk egyet, hátha tanulnak belőle - ime, az első protest szavazat.
Aztán jött az Eu-s választás. Eddigre már a fidesz magához tért, ellentámadásba lendült, miazhogy, nagyon is támadott és én nagyon rossz érzésekkel mentem választani, mert egyik oldalon sem volt program csak egymás pocskondiázása. Akkor azért még úgy gondoltam, hogy ez a mai ellenzék megérdemel egy újabb maflást, hátha tanul belőle - újabb protest szavazat.
A 2005-ös népszavazási cirkuszban is protestáltam, igaz, akkor úgy, hogy nem szavaztam. Az igen nem segített volna a határon túli magyaroknak, a nem viszont sértette volna őket, egyik sem volt ínyemre. Pontosabban maga a kérdés felvetése nem volt ínyemre, hülye kérdésre nem lehet okos választ adni.
Aztán egyszercsak hopp, lejárt a ciklus, már itt is volt a nyakunkon az újabb kampány - amiben már eszem ágában sem volt részt venni. Addigra Gyurcsány mögött már volt másfél évi kormányzás, engem nem győzött meg arról, hogy pont ő kell ennek az országnak. Hanem ott volt vele szemben Orbán, hát abban már biztos voltam, hogy őrá aztán egészen biztosan nincs szüksége az országnak, sőt!! - ime, a harmadik protest szavazat.
Aztán jött a kormányátalakítás körüli töketlenkedés. És persze a fidesz sértődött infantilizmusa, semmi építő javaslat csak vádaskodás, hazugságkampányozás, a franc tudja mi nem. Érett az újabb protest szavazat, ezt a politikai formációt minél távolabb kéne tartani a hatalomtól. Ráadásul Tarlóssal szövetkeztek, aki egyébként tényleg egy rézfaszú bagoly, akitől félni kell.
Hanem, közben felnőttem és valahogy már nem tudok félni a rézfaszú baglyoktól. Végülis, voltak már kormányon, nagy tragédia nem történt, négy év múlva leválthattuk őket. Egyébként is, ha demokratának lenni annyit jelent hogy nem félünk, akkor ez fordítva is kell működjön, tehát ha nem félünk, előbb-utóbb demokrata válik belőlünk.
Különben is, miért kell engem arra kényszeríteni, hogy két biztosan rossz esélyes jelölt és egy lehet hogy rossz, de mindenféleképpen esélytelen jelölt közül válasszak??
Miért nem tesznek elébem a politikusok egy olyan jelöltet, akire érdemes lenne szavaznom? Vagy pláne miért nem tesznek elébem olyan jelölteket, akik mindnyájan jók, csak máshogy súlyozzák a köz megoldásra váró feladatait és nekem kell eldöntenem, hogy melyikőjük áll hozzám legközelebb?
Ember, érted, nem azt akarom leszavazni aki a legtávolabb áll tőlem, hanem azt akarom megszavazni, aki a legközelebb áll hozzám!!!
A sok rézfaszú közül nem azt akarom kiválasztani amelyik a legkevésbé félelmetes, hanem normális jelöltek közül akarom kiválasztani azt, akiben a legjobban bízok!
Hát ezért írtam én oda a jelöltek mellé, hogy személyükben vagy az éltaluk képviselt párt miatt ALKALMATLANOK!
Igen, tudom, gyerekes dolog volt.
Azt is tudom, hogy ezzel kiengedtem a kezemből a döntés lehetőségét és egy kvázi istenítéletre bíztam a városom elkövetkezendő négy évét.
Hanem, valakinek mégiscsak meg kellett nekik mondani; alkalmatlanok arra, hogy közügyeket bízzunk rájuk!
Hát ezért jöttem én ma ki a szavazófülkéből nyakig elpirulva.

Ja, még valami; Sólyom köztársasági elnök úr eddig sem ébresztett túl sok bizalmat bennem, de a mai beszédével aztán végképp kiírta magát a demokrácia iránt elkötelezett államférfiak sorából.
De errőlmajd holnap, ragad le a szemem.

Végre megértettem miért kell a kampánycsend (már azon túl persze, hogy ilyenkor a rádiók előveszik a jobbnál jobb riport- és ismeretterjesztő műsoraikat, amikre kampányidőszakban nincs műsoridő).
Szóval, arra jó a kampánycsend, hogy a bizonytalan szavazókat ne lehessen közvetlenül a voks leadása előtt befolyásolni.
életemben nem hittem volna, hogy valaha bizonytalan szavazó leszek.
Most pedig itt állok és nem tudom eldönteni melyik a jobb; ha el sem megyek választani, vagy ha elmegyek és valamennyi jelölt neve mellé nyomtatott nagybetűkkel odaírom, hogy ALKALMATLAN!
Alig egy órám van dönteni, mert utána mennem kell dolgozni.

:-) Szépjóestét!
Enyhe csalódás a Mansfeld - magasabb szempontból című film.
Egyrészt jó színészek játszanak benne. Eperjes -mint mindig, most is- zseniálisan játssza a visszataszító és gusztustalan despotát. Maia Morgensten alakítását csak alig észrevehetően rontja a túl sok szemcsepp - anélkül persze még hitelesebb lett volna, vagy ha mondjuk a szinkronhangon is lehetett volna érzékelni, hogy fojtogatja a sírás. Fancsikai Péter komoly, elszánt fiatalember, ami nem ment neki a játékban, azt meg a sminkmester pótolta. A kihallgatótisztek, a bandatagok, még a legkisebb mellékszereplő is jó és hiteles.
Másrészt viszont baromi hosszú és széteső a film. Az alkotók úgy akarták fokozni a feszültséget, hogy a történet egyes részeit átugrották (például a fiúk elfogására és verésére csak utalások vannak) más részeit viszont hosszan, bőven ecsetelték. Így volt szerencsénk végigélvezni például a vezető bíró grízes tészta ebédjét vagy a kihallgatótisztek lelkiismereti válságát. Értem én, ha valakinek hatalmat adott az isten, nem biztos hogy észt is adott hozzá, ez a szocializmusban pláne igaz volt. ha egy bíró meg akart ebédelni, akkor megebédelt, a tárgyalásra beidézettek meg vártak. Hanem, egy két órás filmben erre öt percet szánni, mit ne mondjak, enyhe túlzás. Pláne mivel előtte már alaposabban megismerhettük a malomjáték szabályait is - többek között. A mindenféle kőpadlók és málló vakolatú falak mintázatának tanulmányozásáról már nem is szólok. Ezek a hosszú és a dramaturgia szempontjából néha teljesen felesleges jelenetek bizony tönkretették a film ritmusát és ráadásul elnyomták az igazi, legalábbis általam feltételezetten igazi mondanivalóját is. Ennek a filmnek uganis nem arról kellett volna szólnia, hogy milyen gusztustalan, kisstílű alakokra épült a hatalom, hanem a főhősről, Mansfeld Péterről.
Az a fiatalember az alatt a két év alatt amit a film felölelt ugyanis felnőtté vált. Ennek bemutatására voltak ugyan erőtlen próbálkozások, de a nézőben alig hagytak nyomot. Ami megmaradt az a rendőrök erőszakossága, a kihallgatások embertelensége, a rendszer abszurditása és a hatalom cinizmusa. Ami nyilván igaz is, csak hát ha már valaki Mansfeld Péterről csinál filmet, akkor tán nem ártana ha az a film őróla szólna és csak rajta keresztül a rendszerről.
De nem, a film készítői annyira a rendszert alkotó egyes személyek kisebb-nagobb szemétségeire koncentráltak, hogy tán azt sem vették észre, hogy filmjükkel felmentik Kádár Jánost a felelősség alól.
Ha az alkotók képesek lennének jó negyedórával, sőt, 20 perccel megrövidíteni a filmet, azzal feszesebbé tennék. Nincs szükség a kihallgatótisztek moralizálására például, Nagy Ervin van olyan jó szinész hogy a fürdős jelenet nélkül is elhigyjük neki, hogy kétségei vannak. és még sorolhatnám, csomó felesleges, vag túl hosszú jelenet van a filmben.
Arról nem beszélve, hogy a március 21-i kivégzést az "Itt van május 1-e, énekszó és tánc köszöntse..." mozgalmi dalocska festi alá. Mert slendriánnak ugyan tényleg nagon slendrián volt a Kádár rendszer, de minden ünnepnek megvolt a maga saját dalcsokra, ezeket nem emlékszem hogy valaha is összekeverték volna.